Kriszti és Orsi nem is lehetnének különbözőbbek.
A végzős Péterfi Krisztina mintadiák. Színötös mindenből, illemtudó, népszerű lány, a szülei szeme fénye. Legalábbis kívülről ez látszik. Olyan titkai és gondolatai vannak, amelyeket még önmagának sem mer bevallani, nemhogy a szüleinek vagy a környezetében bárkinek is. De, mint tudjuk, a titkok egyfolytában azért küzdenek, hogy előbb-utóbb felszínre kerülhessenek…
Fekete Orsolyát úgy becézik: Tragédia. Ő az a lány, aki a saját rettenetes, kibírhatatlan stílusába és az üvöltő metálzenébe menekül a problémái elől. A lány, akinek mindenki ismeri a titkát, de a teljes igazságot csak ő és a legjobb barátja, Eszter tudja. A lány, aki verekszik, cigizik, káromkodik, és úgy általában háborúban áll az egész világgal, és aki hosszú évek óta küszködik az egyszerű emberi kapcsolatokkal. De ez változhat, csak kell valaki, aki segít neki ebben…
Jaj Istenem, hogy én mennyire imádtam ezt a könyvet! Minden megvolt benne, amire most szükségem volt ebben a nyári forróságban: romantika, humor, gimis légkör, mély gondolatok. Annyira sok ponton kapcsolódik hozzám ez a regény, hogy az már hihetetlen.
Az első az, hogy még soha nem olvastam olyan könyvet, ami pontosan olyan korú emberekről szólna, mint én, akik ugyanazokon mennek keresztül, mint én. De aztán jött a Tükörlelkek, amiben az egyik főszereplő, Kriszti pontosan ugyanazt éli most meg, mint én: a végzős évet. A történetben Kriszti retteg a felvételitől, mert nem tud dűlőre jutni, és én is így érzek éppen. Nem is akarok rá gondolni. Szóval nagyon jó volt ilyen témáról olvasni, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek ilyen érzései vannak.
A második a szalagavató: az én osztályom is ugyanarra a zenére táncol, mint Krisztiék osztálya. Mikor megláttam a könyvben ezt a részt, olyan hangosan felnyerítettem, hogy a körülöttem lévők nem tudták, mi bajom van. :)
A harmadik a tánc, ugyanis egészen óvodás koromtól kezdve 14 éves koromig a tánc volt a mindenem, csak egy betegség miatt sajnos le kellett mondanom róla. Szinte sírtam, mikor a táncról voltak leírások, annyira érzékletesek és gyönyörűek voltak azok a részek.
A negyedik pedig az, hogy nagyon közel érzem magamhoz a két főszereplőt. Mielőtt a jelenlegi sulimba jöttem, pontosan olyan voltam, mint Orsi, amióta pedig elkezdtem ezt az iskolát, olyanná váltam, mint Kriszti. Szóval mindkettejükkel több, mint remekül tudtam azonosulni, abszolút megértettem, hogy miért teszik azt, amit.
Ennek a könyvnek ezer meg ezer pozitívuma van, ódákat tudnék zengeni róla. Az egyik ilyen a rengeteg zenei utalás, ami átszövi az egész könyvet, és nem állapodik meg csak egy műfajnál. Örömmel olvastam, hogy a mai népszerű előadók, mint Lady Gaga és Rihanna slágerei mellett megjelennek a könyvben alternatív és rock zenekarok dalai is, így mindenki legalább egyszer nyugtázhatja a könyv olvasása közben, hogy jé, én imádom ezt a számot!
Kigyűjtöttem az összes számot, ami előfordul a könyvben:
A kedvenc részem az egész könyvben az volt, amikor vége lett a második fejezetnek, és én rájöttem valamire, ami lehet, hogy véletlen, de biztos, hogy szándékos húzás volt Dóra részéről: mégpedig az, hogy az első fejezet, amely Krisztiről szólt, és a második, amelyik Orsiról, mindkettő úgy ért véget, hogy a főszereplő felnézett a Facebookra és ott meglátott valami megdöbbentőt. Szerintem ez a párhuzam nagyon jól érzékeltette, hogy hiába tűnnek nagyon különbözőnek a lányok, mégsem különböznek annyira.
Tetszett még továbbá, hogy néhány fontosabb eseményt két szemszögből is láthattunk, néha Kriszti, néha Orsi élte meg az adott szituációt, mi pedig láthattuk, hogy a másik hogyan reagál rá, és hogyan nézett ki külsőleg az adott helyzet.
Arról se feledkezzünk meg, hogy a főszereplőink és az őket érdeklő srácok nevei ugyanazzal a betűvel kezdődnek. :)
Meg kell mondanom, hogy a Tükörlelkek kinőtte magát az egyik kedvenc könyvemmé, és már teljes izgalomban várom a folytatást. És lehet, hogy ez unpopular opinion lesz, de olvastam már Leiner Laurától is, aki szintén ebben a műfajban alkot, és rettentő népszerű, és szerintem Papp Dóra ezerszer jobban ír nála. Szóval tényleg érdemes elolvasni. *-*
Szereplők
Orsi
Kriszti
Olivér
Kornél
Paul R. Westwood
Kedvenc idézetek
"A vidék ritka szép, a külföldi szájat tátani jön ide, hogy megnézze a hatalmas Alföldet, nem pedig azért, hogy az egész vakációja alatt fuldokoljon a pesti szmogtól."
"Ez az ország nem egyenlő Pesttel, van itt még mit látnia a külföldinek. Balázs, ne gyere nekem azzal, hogy a turistalátványosságok, a Gellért-hegy meg a Duna felér azzal, ami vidéken van. Mégis, mi az a bazi nagy tócsa, ahová a németek meg az oroszok jönnek a lábukat lógatni? Ja, igen, a Balaton. Csak úgy, mellesleg."
"Szerda volt, és Mészáros elkérte az utolsó negyedórát a társadalomismeret-tanárunktól, hogy a fejünkbe véshesse: az idei karácsonyi szünet fontos döntésekről fog szólni. Nem tudom, sejtette-e, hogy az utolsó gimis téli szünetünk egyáltalán nem erről fog szólni, épp ellenkezőleg: kíváncsi voltam, egyesek milyen állapotban fognak beállítani január harmadikán reggel nyolckor. Egy-két szonda elkelne majd."
"Nekem nem kellenek rózsák meg randevúk, meg gyertyafényes estek; nekem az kell, hogy ilyen ösztönös és őszinte lehessek vele, akár testileg, akár szóban. Nem kell a körítés."
"Imádtam megtalálni a lépéseket; mintha csak arra vártak volna, hogy felfedezzem őket."
★★★★★★★★★★ (10/10) - abszolút kedvenc!
INFORMÁCIÓK
Kiadó: Ciceró
Megjelenés éve: 2015
Oldalszám: 390
Sorozat: Tükörlelkek
Hat ötéves gyerek nyomtalanul eltűnik. Tizenegy év múlva öten közülük visszatérnek, de egyikük sem emlékszik arra, hogy hol voltak ennyi ideig, ki vitte el őket és miért.
