de a sebeid gyorsan gyógyulnak,
még egy boszorkányhoz képest is
nem bírod ki naplemente után
a négy fal között
gyűlölöd a Fehér Boszorkányokat,
de Annalise-t szereted,
pedig ő is az
tizennégy éves korod óta
ketrecben tartottak
csak meg kell szöknöd
és megtalálnod Mercuryt, a Fekete
Boszorkányt, aki fiúkat eszik
és mindezt még a
tizenhetedik születésnapod előtt
nem nagy cucc
Kezdjük azzal, hogy a fülszöveg nem sokat árul el a könyvről, nem igaz? :) Éppen ezért én is kicsit féltem belekezdeni a könyvbe, és lefogadom, hogy Te is ódzkodsz egy kicsit az elolvasásától. Mire is számíts? Miért adsz ki pénzt, ha megveszed Sally Green könyvét? Hogy egy kicsit könnyebbé tegyem számotokra a könyvvel való ismerkedést, lefordítottam az eredeti fülszöveget, ami egy kicsit jobban tükrözi a könyv tartalmát. Vigyázat, nem-profi fordítás következik:
A 16 éves Nathan egy ketrecben él: verik, megbilincselve tartják és arra tanítják, hogy gyilkoljon. A modern kori Angliában, ahol a boszorkányok két különböző fajtája létezik, Nathan kirekesztett, ugyanis ő a világ legfélelmetesebb és kegyetlenebb boszorkányának, Marcusnak a törvénytelen gyermeke. Nathan egyetlen esélye a túlélésre, ha megszökik a fogva tartóitól, megkeresi Marcust és megkapja tőle a három ajándékot, ami majd meghozza a varázserejét is - mielőtt még túl késő lesz. De hogyan találhatja meg Nathan az apját, amikor senkiben sem bízhat meg, még a családjában és abban a lányban sem, akit szeret?
Szóval ez egy boszorkányos történet, férfiszemszögből tálalva. Sally Green egy fantasztikus világot épített fel, amelyben a boszorkányok az emberek (vagyis a könyvben Sutaként emlegetett, varázstalan emberi lények) között élnek, és két fajtájuk van: a Fehér, vagyis a jó, és a Fekete, vagyis a rossz boszorkányok. Egyetlen egy boszorkány van, aki félig fekete-félig fehér, ez pedig nem más, mint Nathan. Számomra nagyon izgalmas volt végigkövetni, hogy hogyan keresi az útját Nathan, hogyan latolgatja, hogy vajon melyik rész túlnyomóbb benne: a rossz vagy a jó. Nagyon szeretne jó lenni, de fél, hogy nem számít, ő mit akar, a gének döntenek majd.
Megdöbbentő és elképesztő, hogy mennyi mindenen kellett keresztülmennie Nathannek élete első 17 évében. A társadalom számkivetettjeként, páriaként lassan már a lakásból sem mozdulhat ki, nem érintkezhet másokkal, minden lépéséről tudnia kell a Tanácsnak. Állandóan figyelik, ellenőrizgetik, tesztelgetik. Félnek tőle. De hát ilyenek az emberek: félnek az ismeretlentől. Nathan története meghatott, a végletekig elkeserített, mert ráismertem benne egy rejtett igazságra, ami disztópiától, fantasytől függetlenül is érvényes nagy valóságra: hogy ha egy kicsit is különbözöl, ha kicsit is más vagy, az emberek elítélnek, máshogy néznek rád, a társadalom igyekszik kivetni magából.
A Byrn családot nagyon megszerettem, kivéve Jessicát. Arran és Deborah viszont nagyon nagyon pozitív szereplők, imádom őket. Örülök, hogy Nathan mellett állnak, és remélem, hogy a történet folytatásában még olvashatunk róluk.
Iszonyatosan jó, pörgős, kiválóan felépített ez a könyv, és már alig várom, hogy megjelenjen a folytatás, mert tűkön ülök!! Remélem, hogy meghoztam a kedvetek a Fogsághoz, mert iszonyú jó és ááá egyszerűen nem is tudok már mit mondani, annyira eluralkodtak rajtam a fangirl érzések. :)
Szereplők
Nathan Byrn
Arran Byrn
Annalise O'Brien
Deborah Byrn
Jessica Byrn
Gabriel
Rose
Ellen
Mercury
Kedvenc idézetek
"Nathan, még csak tizenhét éves vagy. Nagyon fiatal. Ha majd idősebb leszel, rájössz, hogy az idő máshogy is tud múlni. Néha lassabban… máskor gyorsabban."
"Az igaz szerelem útja mindig rögös."
"A gyűlöletben az a fantasztikus, hogy eltöröl minden mást, így semmi egyéb nem számít."
"– Mit csinálna, ha utasítanák, hogy öljön meg? Ha azt mondanák: „Eressz golyót a Feles fejébe!” – Ujjamat pisztolyt formázva a halántékomhoz emelem, és a lövés hangját utánozom.
Feláll, megkerül, ujját keményen a tarkómba böki, és ugyanolyan hangot ad ki."
"Annalise haját simogatom, nézem, ahogy kicsúszik az ujjaim közül. Ő pedig a tenyeremet tanulmányozza, és ujjával végigsimít a bőrömön. Azt állítja, hogy ki tudja olvasni belőle a jövőmet.
– Nagy hatalmú varázsló leszel – mondja.
– Igen? Mennyire?
– Különleges – simít végig a tenyeremen megint. – Igen, ez elég világos. Ebből a vonalból látom. Különleges képességed lesz. Olyan, ami csak keveseknek van. Képes leszel állattá változni.
– Jól hangzik – mondom, miközben hagyom leomlani a haját és azt figyelem.
– De csak bogárrá meg rovarrá változol majd. Különösen jó ganajtúró bogár leszel.
Ezen jót röhögök.
– Halálosan beleszeretsz valakibe – folytatja, tovább simogatva a tenyeremet.
– Emberbe vagy ganajtúróba?
– Emberbe. És az a valaki örökké szeretni fog, akkor is, amikor ganajtúró bogár vagy."
"A trükk, hogy
ne törődj vele.
Ez az egyetlen
trükk.
De létezik
egy csomó
technika.
Egy csomó.
Mindig
résen kell lenni.
Mindig.
Az pedig
könnyű.
Mert
nincs más
dolgod.
Hogy mire figyelj?
Valamire.
Bármire.
Min-
den-
re.
Egy hibára.
Egy lehetőségre.
Egy tévedésre.
A
pokoli
Fehér
Boszorkány
legpinduribb
hibájára
is.
Mert
előfordul,
hogy hibázik.
Bizony.
És ha
nem tudod
kihasználni,
akkor vársz
a következőre,
meg az azutánira
meg az azutánira.
Egészen addig,
amíg végül
sikerül.
És
szabad
leszel."
««««««««««
(10/10)
INFORMÁCIÓK:
Kiadó: Ciceró
Megjelenés éve: 2015
Sorozat következő része: Half Wild - Vadság
Sorozat előző része: Half Lies (0.5. kötet)
Besorolás: YA, fantasy, ifjúsági
Eredeti cím: Half Bad
Oldalszám: 382
A bejegyzés a Ciceró Könyvstúdió jóvoltából jöhetett létre.
Ezt a könyvet annyira szeretném, nekem pont a fülszöveg titokzatossága miatt tetszik annyira.
VálaszTörlés