 |
| Libri 2013 308 oldal |
Fülszöveg: R zombi. Nincs neve, nincsenek emlékei, és szívverése sincsen. Álmai azonban igenis vannak. Ő egy kicsit más, mint a többi hulla.
Egy elhagyott város romjai között találkozik egy lánnyal. Julie-nak hívják, és mindenben szöges ellentéte azoknak, akikkel R addig a napjait töltötte: szenvedélyes, okos és nagyon is él. Egy vibrálóan élénk színfolt a kietlen szürke képen. Maga sem érti, miért, de R ahelyett, hogy megenné, inkább megmenti Julie-t. Idővel furcsa, feszült, ám mégis gyengéd viszony kezd kibontakozni köztük.
Még sosem történt ehhez hasonló. Bár ellentmond minden logikának vagy törvénynek, Julie hatására R többé nem képes belenyugodni a halálába. Ismét lélegezni, élni akar. Ám a rideg, pusztulásnak indult világot már csak komoly harcok árán lehet megváltoztatni…
Isaac Marion egész életében Seattle-ben élt. Nem végzett el semmilyen egyetemet, nem nyert díjat, nincs felesége, sem gyereke. Van viszont egy zenekara, képeket fest, és első regényével gyökeresen megváltoztatta a zombikról alkotott elképzeléseinket.
Amikor a kezembe vettem ezt a könyvet, soha nem gondoltam volna, hogy ennyire meg fogja változtatni az elképzelésemet mindenről. Azt hittem, egy laza kis romantikus sztori lesz egy zombiról és egy lányról, nem hétköznapi, de átlagos. Viszont amiről nem esik szó a filmben, amit nem utal rá semmilyen fülszöveg: egy figyelmeztetés. Előrevetíti az emberiség jövőjét, ha továbbá is úgy élünk, ahogy eddig. Hogy mi vár ránk azután, hogy mindenki a pénzt és a sikert hajhássza, és közben elfelejt vigyázni arra, amije van. Nagyon tanulságos történet. Külön tetszett, hogy megjelentek a főszereplő előtt a halott, ismeretlen emberek lelkei, és elmondták, mi történt velük, hogy mi lett a világgal. Ez volt számomra a regény legmegindítóbb része.
Ugyan én csak angolul olvastam, ezért lehet, hogy a magyar kiadásban nem találkozhattok ezzel a forradalmi újítással, de plusz pontot érdemelnek az illusztrációk, amelyek egy-egy fejezetet nyitnak meg. Mindegyik egy testrész anatómiáját ábrázolja, ezzel utalva arra, hogy hogy változik vissza emberré R, és hogy nyeri vissza az érzékeit. Egyedülálló megoldás, még soha nem találkoztam ilyennel.
Előbb láttam a filmet, mint hogy a könyvet olvastam volna, így eléggé összezavarta a főszereplőről alkotott képemet, hogy a filmben a borítón látható piros pulcsis tini srác a könyvben már egy, a húszas évei végén járó, öltönyös-nyakkendős férfi. Szerintem ez az egyetlen gyenge pontja ennek a regénynek (illetve ez inkább a filmkészítők hibája), ami eltörpül mindamellett, hogy mennyire romantikus, megindító és kiábrándítóan őszinte a Világgal kapcsolatban, amelyben élünk. Mindenkinek csak ajánlani tudom.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése