Julia Franck - Miért nem küldtél az angyalok közé?

Geopen
2007
456 oldal
Fülszöveg: Két világháború keretezi a szokatlan családregény történetét, amelynek elbeszélője egy rendkívüli asszony. 
Helene gyerekkorának az első világháború kitörése vet véget. Apját a keleti frontra küldik, ahonnan már csak meghalni tér haza. Zsidó származású anyja a német kisváros ellenséges közegében egyre inkább a maga tébolyult világába zárkózik be. Vak a szíve – mondja Helene, és retteg anyja ridegségétől, aki már alig vesz tudomást lányai létezéséről. Helene orvosi egyetemre akar menni, ami a huszadik század elején nem mindennapi álom egy lány számára, de rajongásig szeretett nővérével együtt mindenek előtt kitörni vágyik a fojtogató bezártságból. A húszas évek elején a két lány Berlinbe költözik, ahol kitárul előttük a főváros izgalmas élete, a pezsgő társasági élet színe és fonákja, miközben a háttérben eleinte szinte észrevétlenül erősödik egy szörnyű ideológia, és készülődik a második világháború. Remény, magány, szerelem és veszteség között hányódva Helene a munkába menekül, hogy valahogy túlélje az életet. Hamar zátonyra futó házasságából egy kisfiú születik. A szeretet, amelyet Peter követel magának, a közelség, amely után sóvárog, egyre elviselhetetlenebbnek tűnik Helene számára, és hamarosan befészkeli magát a fejébe egy szörnyű gondolat. Végül meghozza a döntést.


Sajnos megint negatív kritikával kell előhozakodnom...
Tényleg nem sokszor fordul elő, hogy egy könyv nem tetszik, ugyanis igazából a könyvek terén mindenevő vagyok: jöhet minden a fantasytől kezdve a családregényen át a krimiig. De sajnos ezt a könyvet nem volt türelmem befejezni.

Az alaptörténet nagyon jó, és érdekes. Szeretem a zsidókról szóló könyveket, amik a koncentrációs táborok és Hitler hatalma idején játszódnak, tehát azzal nincs semmi probléma, sőt, a cselekmény is nagyon magával ragadó és jól megírt. Viszont engem a regény már az elején elvesztett...

Mégis mi értelme van az epilógust a könyv elejére rakni, és lelőni benne a könyvnek a lényegét, a poénnak nem nevezhető csattanót? Ez olyan, mintha a Harry Potter első részében leírták volna, hogy "Amúgy Harry fog győzni, nem Voldemort, de azért olvassátok el a könyveket." Ez egy nagyon nagy hiba, ezért nem is tudtam élvezni a könyvet. 

Ennek ellenére ajánlom mindenkinek, nem rossz történet, csak az epilógust ne olvassátok el, csak a könyv végén.

Értékelés:   (2/10)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése