Delila éppúgy gyűlöli a sulit, amennyire szereti a könyveket. Van is egy nagy kedvence, amivel képtelen betelni. Ha valaki – különösen a népszerű lányok közül – megtudná, hányszor olvasta el újra és újra a könyvtár poros mélyéről előásott tündérmesét, a poklok legmélyebb bugyrába száműznék… örökre.
Delila számára ez a mese mégis több papírra vetett szavaknál. Persze ebben is van egy jóvágású (oké, dögös) királyfi, fényűző palota és elvetemült gonosztevő, mégis olyan, mintha valami mélyebb jelentése lenne. Delila egy napon azt is megtudja, mi ez. Mint kiderül, a nem is olyan szőke herceg nemcsak valóságos, de nagyon szemrevalónak találja tizenöt éves olvasóját. Csak hát… egy világ választja el őket egymástól. Így aligha működhet…
A New York Times sikerszerzője, Jodi Picoult ezúttal a lányával, Samantha van Leerrel közösen írt klasszikus tündérmesét – egyedülállóan modern hangnemben. Az olvasót rövid úton elvarázsolja egy olyan kamaszlány története, aki kész átkelni valóság és fantázia határán, hogy a legnagyobb veszedelmek árán is ráleljen a boldogságra.
Néhány bloggerrel összefogtunk, hogy méltóképp megünnepeljük Jodi Picoult születésnapját, így mindannyiunknál megjelenik egy-egy bejegyzés a könyveiről az alábbi menetrend szerint. Nézzetek be a többi bloggerhez is. :)
- Június 19. – tees06: Jodi Picoult: Tizenkilenc perc
- Június 21. – Pearly85: Jodi Picoult: Vezeklés
- Június 22. – mrsp: Jodi Picoult · Samantha van Lee: Sorok között
- Június 23. – Zsófi: Jodi Picoult: Egyszerű igazság
Tumblr-körökben eléggé ismert ez a kép:
Valakinek írnia kéne egy könyvet, amiben a főszereplő szép lassan beleszeret az olvasóba.
És úgy látom, ez Jodiéknak sikerült. Talán nem olyan értelemben, amiben a kép készítője gondolta, és az a bizonyos olvasó én lennék, vagy te. A Picoult - van Leer páros megelevenítette az olvasót és a főszereplőt is. Ettől függetlenül fantasztikus volt.
Jodi könyvei nagyon közel állnak a szívemhez, de tetszett ez a kis vérfrissítés, hogy kilépett a megszokott családregény keretei közül, és egy "dupla tündérmesét" írt.
A mesét őszintén szólva nem olvastam el, annyira érdekelt, hogy mi történik az "igazi" regényben, de ez nem gond, hiszen tisztában voltam a mese cselekményével. Viszont beleolvastam, és az biztos, hogy ha lesz gyermekem, fel fogom neki olvasni. Viszont a fő történet, Olivér és Delila története! Egyszerűen imádtam. Azt hiszem, ez a könyv lesz az idei kedvenc olvasmányom.
Delila karaktere nagyon közel áll a szívemhez, mert magamra ismertem benne, a kívülálló, könyvmoly lányban, aki fogékony olyan dolgok iránt is, amik elsőre hihetetlennek tűnnek. Nagyon élveztem az ő részeit. De természetesen Olivér részei is nagyon tetszettek, amik a mesevilágban játszódtak, és ez egészen egyedi hangulatot adott a történetnek.
Annyira izgultam értük! Annyira szurkoltam minden egyes próbálkozásnál, hogy sikerüljön, és együtt lehessenek, de a végén, ahogy megoldották, arra álmomban sem gondoltam volna. Bár Picoultnál számíthattam volna valami nagy csavarra, a többi regényéből ítélve. :)
Ami sokat dob még ezen az alapból fantasztikus könyvön, az a külső. A védőborító alatt egy keménykötéses, gyönyörű lila könyvet találunk, telis-tele fantasztikus illusztrációkkal és színes betűkkel. Köszönjük, Athenaeum kiadó, hogy bevállaltátok, és elhoztátok nekünk ezt a szuper könyvet.
Alig várom már a folytatást, most azonnal tudnom kell, mi történik a happy end után. :)
Néhány kedvcsináló kép a könyvről
az első kettő kivételével nem saját képek a külföldi kiadásról, mert nagyon béna vagyok a könyvfényképezésben:)
Szereplők
Kedvenc idézetek
"– Olivér! Csak nem érdekel az entomológia?
– Engem? – húzom fel a szemöldököm. – Még szép! Száztíz százalékig! – Sejtelmem sincs, mi a búbánat az az entomológia. Csak remélni merem, hogy nem most vallottam be Naspolyának, mennyire szeretek női ruhákba öltözni."
"Julesszal mindig egy asztalnál ülünk. Annál, ahol a kockák gyülekeznek. Felőlük Jules azt is bejelenthetné, hogy Obama elnök és Stuart Little szerelemgyereke, erre se néznének fel a négyjegyű függvénytáblázatból."
"Szeretném, ha tudnád, Delila, hogy máris te vagy életem legnagyobb kalandja."
"– Anya – kérdezem közben –, veled előfordult már, hogy olvastál egy könyvet és az… megváltozott?
Felém fordul a válla felett.
– Persze, hogyne. Amikor először olvastam az Elfújta a szelet és Rhett faképnél hagyta Scarlettet, tizenöt éves fejjel azt gondoltam, nincs romantikusabb a viszonzatlan szerelemnél. Amikor másodszor olvastam, tavaly nyáron, azt gondoltam, hogy a csaj elkényeztetett tyúk, a pasi meg önző disznó."
INFORMÁCIÓK
Kiadó: Athenaeum
Oldalszám: 368
Megjelenés éve: 2016
Eredeti cím: Between the lines
★★★★★★★★★★ (10/10)
A bejegyzés az Athenaeum kiadó jóvoltából jöhetett létre.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése