A biblia szó az ógörög byblion többes száma, jelentése „könyvek”. (A „könyvtekercs” jelentésű byblion szó pedig a byblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte.) A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi „könyvek”-nek a szent iratok gyűjteményét. A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen „Írásnak”, „Írásoknak” nevezik (Jézus és az apostolok is használják ezt az elnevezést), továbbá „Isten Igéjének”, „Szentírásnak”, „Könyvek Könyvének” is hívják. Az „Isten Igéje” elnevezés a Bibliából származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál. Ezen kívül Ézsaiásnál az „Úr könyve” néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az emberek számára.
Nicola Yoon: Minden, minden
Nagyon ritka, de nagyon híres betegségben szenvedek. Gyakorlatilag az egész világra allergiás vagyok.
Alice Hoffman: Gyönyörű titkok múzeuma
A történet New York-ban játszódik a huszadik század mozgalmas első két évtizedében. Két nagyon különböző ember szenvedélyes, feszültségekkel teli szerelmi története.
Grady Hendrix: Horrorstör
Az Orsk kínálatában Balsak bölcsőktől kezdve egészen a Gutevol hintaszékekig minden szerepelt, amire „életszakasztól függetlenül bárkinek” szüksége lehetett. Koporsókat kivéve. Egyelőre.
Chuck Wendig: Halálmadarak
Miriam Black tudja, hogyan fognak meghalni. Csak azt nem tudja, ki öli meg őket.
Holly Madison: Lenn, a nyúl üregében
Ez a történet döbbenetes, eddig nem látott mélységekben mutatja be a Playboy-villa bizarr, belső világát és a titkait is annak a férfinak, akinél a villa kulcsa van.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: biblia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: biblia. Összes bejegyzés megjelenítése
MINIKRITIKA | Biblia
A biblia szó az ógörög byblion többes száma, jelentése „könyvek”. (A „könyvtekercs” jelentésű byblion szó pedig a byblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte.) A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi „könyvek”-nek a szent iratok gyűjteményét. A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen „Írásnak”, „Írásoknak” nevezik (Jézus és az apostolok is használják ezt az elnevezést), továbbá „Isten Igéjének”, „Szentírásnak”, „Könyvek Könyvének” is hívják. Az „Isten Igéje” elnevezés a Bibliából származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál. Ezen kívül Ézsaiásnál az „Úr könyve” néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az emberek számára.Marion Trutter: A legszebb bibliai történetek
A huszonnyolc bibliai történetet tartalmazó kiadványnak köszönhetően a kisgyermekek is megismerkedhetnek az Ó- és Újszövetség legfontosabb szereplőivel és eseményeivel. A ma már klasszikusnak számító történeteket a díjnyertes olasz illusztrátor, Daniele Fabbri lenyűgöző képei keltik életre, melyek egyedi légkört és különleges nézőpontot teremtenek.