Nicola Yoon: Minden, minden
Nagyon ritka, de nagyon híres betegségben szenvedek. Gyakorlatilag az egész világra allergiás vagyok.
Alice Hoffman: Gyönyörű titkok múzeuma
A történet New York-ban játszódik a huszadik század mozgalmas első két évtizedében. Két nagyon különböző ember szenvedélyes, feszültségekkel teli szerelmi története.
Grady Hendrix: Horrorstör
Az Orsk kínálatában Balsak bölcsőktől kezdve egészen a Gutevol hintaszékekig minden szerepelt, amire „életszakasztól függetlenül bárkinek” szüksége lehetett. Koporsókat kivéve. Egyelőre.
Chuck Wendig: Halálmadarak
Miriam Black tudja, hogyan fognak meghalni. Csak azt nem tudja, ki öli meg őket.
Holly Madison: Lenn, a nyúl üregében
Ez a történet döbbenetes, eddig nem látott mélységekben mutatja be a Playboy-villa bizarr, belső világát és a titkait is annak a férfinak, akinél a villa kulcsa van.
Sophie Kinsella: Can you keep a secret?
Emma is sitting on a turbulent plane. She's always been a v. nervous flyer. She really thinks that this could be her last moment. So, naturally enough, she starts telling the man sitting next to her – quite a dishy American, but she's too frightened to notice -all her innermost secrets. How she scans the backs of intellectual books and pretends she's read them. How she does her hair up like Princess Leia in her bedroom. How she's not sure if she has a G-spot, and whether her boyfriend could find it anyway. How she feels like a fraud at work – everyone uses the word 'operational' all the time but she hasn't a due what it means. How the coffee at work is horrible. How she once threw a troublesome client file in the bin. If ever there was a bare soul, it's hers. She survives the flight, of course, and the next morning the famous founding boss of the whole mega corporation she works for is coming for a look at the UK branch. As he walks around, Emma looks up and realises… It's the man from the plane. What will he do with her secrets? He knows them all – but she doesn't know a single one of his. Or… does she?
Keddi Top10 #195 - Könyvbéli OTP-k
- Anna és Tamás (Többek által)
- Jubilee és Stuart (Hull a hó)
- Cara és Aelyx (Elidegenítve)
- Syrine és David (Elidegenítve)
- Zelda és Parker (Kösz, hogy...)
- Harry és Lewis (Tanítvány)
- Amy és Chris (Maradj velem)
- Sage és Adam (Vezeklés)
- Jake és Sadie (11/22/63)
- A és Rhiannon (Egy másik nap)
Felelj, ha mersz! book tag
Úgy emlékszem, hasonlót már töltöttem ki korábban, de book tagekből sosem elég, meg valószínűleg régen is volt, ha volt egyáltalán, így most ismét egy taget hoztam nektek, amit az Anya olvas blogon találtam. :) Korábban töltöttem ki a taget pár héttel, mint hogy megjelent a blogon, így a válaszok az akkori állapotokat tükrözik.
On My Mind - Hogy működik a blog?
Néha el szoktam "dicsekedni"* azzal, hogy hány bejegyzéssel vagyok már készen, hogy már
Amikor az egyik ismerősömnek elmeséltem, hogy erről fogok írni, kicsit csodálkozva nézett rám, és megkérdezte, hogy nem félek-e, hogy ellopják az "ötletemet", és más is használni fogja a rendszeremet. Nos, nem félek. Egyrészt azért, mert lehet, hogy más is ezzel a módszerrel dolgozik, csak éppen nem ismerhet az ember minden blogot, ami létezik a világon, így nem tudhat róla, másrészt pedig nekem semmi károm nem adódik abból, ha valaki hasonlóképpen blogol, mint én. Attól engem nem fognak kevesebben olvasni, attól nekem nem lesz semmivel sem kevesebb, ráadásul ezt a rendszert felépíteni és fenntartani annyi munkával jár, hogy ha csak nem elhivatott az illető, beletörik a bicskája.
No de nézzük is, hogy miről is van szó. :)
Én nem tartom magamat túl népszerű bloggernek, de nem is ez volt a célom a blog megnyitásakor. Csak írni akartam. Sok blogger bármit megtesz, hogy olvasókat szerezzen, clickbaiteket használ, külföldi cikkeket fordít le és ad el sajátjaként, csak populáris könyveket olvas és azokat hypeolja tovább, nyereményjátékokat szervez egymás hegyére-hátára, én nem vagyok ilyen. Nekem az egyetlen "marketingstratégiám" a folyamatos jelenlét, illetve a molyos és Könyvesblogok-os reklámozás. A folyamatos jelenlétről lesz ma szó.
A blogomon minden napra jut egy bejegyzés, egészen a kezdetektől, 2013-tól. Tehát egy évben 365 bejegyzés megy ki, attól függetlenül, hogy én most egy évben írok 380 bejegyzést, vagy csak 300-at. A blog életében talán 2 vagy 3 olyan nap volt, mikor nem volt bejegyzés, ez még a kezdeti időkben történt, azóta ez lehetetlen lenne.
Vannak és voltak fix rovatok, amik a hét egy napját fedik le, ezzel megkönnyítve, hogy a többi napra tudjak mit írni. Próbálkoztam többféle rovattal, de egy idő után meguntam őket (Könyvtárkifosztás, Gyereksarok), egyedül a Keddi Top10 az, ami még mindig töretlenül fut, és nemsokára a 200. résznél jár. Jelenleg 3 fix rovattal dolgozom:
- Keddi Top10: minden kedden különböző témákhoz válogatok össze 10-10 könyvet.
- Fandom Friday: minden pénteken egy-egy fandom inspiráló képeit hozom el nektek.
- Showcase Sunday: minden vasárnap megmutatom, milyen könyveket szereztem be azon a héten. Persze van olyan hét is, hogy nem szerzek be semmit (főleg mostanában, mióta elköltöztem otthonról, a csomagjaim pedig oda érkeznek, és csak kéthetente veszem fel őket), ilyenkor az a rovat is átalakul On My Mind stílusúvá, és arról írok, ami épp eszembe jut.
Illetve ott van még az On My Mind rovat, amibe elfér minden totális randomság, de ez nem fix, csak amikor úgy van kedvem, akkor írok bele. :)
Ezek a rovatok szépen kitöltik a hét 3 napját, a Showcase Sundayt mindig az aktuális hét szombat estéjén vagy vasárnapján írom meg, a többit szintén előre időzítve használom. Egyszer nekiülök, mikor unatkozok, és megírok 40-50 Keddi Top10 bejegyzést, beidőzítem őket minden keddre, és nincs dolgom a rovattal hónapokig, ugyanez igaz a Fandom Friday-re. Ezek a rovatok már készen vannak egész 2017-re, a 2018-as ütemterven még gondolkodom. :)
Na de akkor nézzük a lényegi részt, vagyis hogy hogy a búbánatba lehet kész a hét mindennapjára az összes bejegyzésem, jelen pillanatban 2018 szeptemberig.
Jelenleg a blogon 1737 bejegyzés van: ebből 1454 közzétett és 281 ütemezett bejegyzés, valamint 2 piszkozat.
Először megmutatnám nektek a kis rendszeremet, utána pedig elmesélem a többit. Szóval eddig minden évben határidőnaplót használtam a bejegyzések ütemezéséhez, ebben az évben váltottam át nyomtatott táblázatra, ami azon felül, hogy olcsóbb és környezetbarátabb, még átláthatóbb is. Így néz ki a táblázatom:
A bal oldali a 2017-es táblázat, a jobb oldali a 2018-as. Látjátok, hogy mennyi sor betelt már? :) A 2017-es táblázatban a zöld kijelölések a Keddi Top10, a rózsaszín a Fandom Friday bejegyzések, ahogy írtam őket, úgy jelölgettem ki, hogy tudjam, melyik sorszám van már kész. A másik lapon még nincsenek jelölések, mert 2018-as állandó rovatot még nem írtam meg.
Szóval! Amikor ezt a rendszert elkezdtem használni, ugye már volt egynéhány olvasmány a hátam mögött. Egy nap nekiálltam, megírtam mindet, de hogy ne egyszerre menjenek ki, egymás utáni napokra időzítettem őket. Aztán így épült lassan, de biztosan a dolog. Ahogy megírok egy bejegyzést, már be is áll a sor végére, az első szabad időpontra, várja, mikor jelenhet meg. De ezzel nincs vége a dolognak. Mert ugye sok recenziós bejegyzést írok, amik nyilván prioritást élveznek, hiszen van egy határidő, amit be kell tartanom, és nem időzíthetem a bejegyzést 2018 augusztusára, majd mondhatom a kiadónak, hogy: bocsi, nem volt szabad időpont. Ezeket a bejegyzéseket mindig előre veszem. Például ha ma megírok egy recenziós bejegyzést, és holnapra van időzítve tudomisén a Tíz kicsi néger értékelése, akkor a Tíz kicsi néger megkapja a legelső szabad helyet a sor végén, a recenzió pedig átveszi az ő helyét. Így töltődik folyamatosan a lista. Aztán vannak még más, prioritást élvező bejegyzések is, például a Mini Könyvklubos és Könyvmolypárbajos értékelések, velük is ugyanígy járok el.
És akkor most itt fel is merülhetne a kérdés, hogy mi a fontosabb: a minőség vagy a mennyiség? Úgyis tudom, hogy sok emberben ez fogalmazódik meg a felgyülemlett posztmennyiségemet látva. Nos, nálam mindkettő jelen van, azt hiszem, egyenlő arányban. Nem állítom azt, hogy mind az 1737 bejegyzés 3 oldalas, hosszú könyvkritika, hiszen ez hazugság lenne. Én igyekszem minden könyvről a lehetőségekhez mérten sokat írni. Három bejegyzéstípus található meg a blogon:
- "Normális", terjedelmes könyvkritikák: a recenziós példányok és egyéb olvasmányok kritikái
- Minikritikák: pár mondatos értékelések. Ezek nyilván lehetnének töltelékbejegyzések is, csak hogy nyomjuk felfele a posztokat, kit érdekel, mi van benne, de őszintén, nem ez a helyzet. Volt néhány (sok) olyan olvasmányom, amik nem gyakoroltak túl nagy hatást rám, vagy pedig egyszerűen képtelenség terjengősen írni róluk (amúgy sem szeretek oldalakat írni, az ilyen bejegyzések más blogomon engem is untatnak, mint olvasót, nem akarok ebbe az irányba elmenni). Találtam egy tuti kis funkciót molyon, amivel meg lehet nézni a még nem értékelt könyveimet, és itt jöttem rá, hogy még rengeteg olvasmányomat nem értékeltem, nyilván azért, mert egyszerűen nem tudtam mit írni róluk. Így született meg a minikritika "rovat", amiben azért mégis csak igyekszem minden olvasmányomról írni, amennyit csak tudok, de ez nem túl sok.
- Book tagek: nincs túl sok belőlük, elszórtan van néhány, általában van nálam egy ilyen pont havonta, amikor nincs már miről írnom, mert mindenről írtam már, de van kedvem írni, ezért booktageket töltök ki.
Szóval így működik ez a dolog. Azt hiszem, még soha nem írtam ennyit, remélem nem untátok el magatokat ;)
Gaura Ágnes: Átkozott balszerencse (Borbíró Borbála #2)
Egy közönséges halandó a vámpírok kitüntetett figyelmét, a hirtelen haragú és goromba főnököt és az állandó életveszélyt is átoknak tartaná, ám Borbíró Borbála számára mindez a hétköznapi élet része.
Amikor azonban Magyarország egyetlen még aktív szolgálatban lévő vámpírológusa szégyenszemre vérszívók és vérmedvék védelmére szorul, hogy ne váljon a saját ügyetlensége áldozatává, és egy jövőlátó médium már napi szinten próbálja rábírni, hogy meneküljön, kénytelen beismerni, hogy valami nincs rendben körülötte. Ráadásul már a főnöke taplóságában sem bízhat – Attila kezd egyre különösebben viselkedni.
Peche mindenkinek lehet. Ilyen mérvű balszerencsét azonban csak egy átok okozhat. Elkezdődik a versenyfutás az idővel, és Bori túlélési esélyei egyre halványulnak – ám felvágott nyelvére a végsőkig számíthat…
Magyar nyakba magyar szemfog!
On My Mind || Miért nem fejeztem be ezeket a könyveket?
Évente legalább 5-10 olyan könyv van, amibe belekezdek, de sajnos nem fejezem be. Vagy azért, mert nem tetszik az író stílusa. Vagy azért, mert nem érdekel a téma. Rengeteg ok lehet. Ezekről a könyvekről nem akartam értékelést írni, mert nem érezném igazságosnak, hogy 20-30, esetleg 100 elolvasott oldal után alkossak véleményt, mikor még nem ismerem a teljes képet. Ezért csak elmesélem, hogy miért is nem fejeztem be ezeket a könyveket. :)
Kimberly Derting: The Essence
Az első rész, az Eskü nagy kedvenc lett, és mivel nem tudni, hogy megjelenik-e a folytatás, ezért gondoltam, belekezdek angolul. De nagyon nem feküdt így a történet, talán a sok kifejezés miatt, amik a magyar fordításban teljesen máshogy hangzanak. Így csak abban reménykedhetek, hogy jön a folytatás. Ugyanígy jártam Lauren DeStefano - Fever című könyvével, ami a nálunk megjelent Hervadás folytatása.
Natascha Kampusch: 3096 nap
Nem tudom, mit vártam egy életrajzi regénytől, de nekem túl száraz volt.
P. F. Thomése: Árnykislány
Túlírt, túl filozofikus volt.
Ray Bradbury: Fahrenheit 451
A nyelvezete, a stílusa nem igazán tetszett, túl régies volt. Habár tekintve, hogy mikor íródott, ez nem meglepő. Egyszerűen csak nem jó időben kapott el.
Sara Shepard: The Lying Game
Sara másik sorozata, a Pretty Little Liars az egyik kedvenc sorozatom, lassan közeledek a vége felé, de imádom. És a Lying Game filmsorozat adaptációja is közel áll hozzám, de ahogy beleolvastam, és láttam, hogy egy kritikus pontban eltér a sorozattól, miszerint Sutton tulajdonképpen egy szellem. Ez már nem feküdt nekem.
J. A. Redmerski: Az örökké határa
Volt benne egy nagyon meglepő fordulat, aminél úgy éreztem, hogy innentől nem fog tetszeni a könyv, és hogy el fogja rontani az első rész által bennem hagyott emlékeket, ezért inkább abbahagytam.
Jenny Han: The Summer I Turned Pretty
Nyáladzás, szerelmi háromszög, üresfejű beszélő...az első 3 oldalig bírtam.
Keddi Top10 #194 - Sorozatbeli OTP-k
- Norma és Alex (Bates motel)
- Emma és Dylan (Bates motel)
- Bonnie és Brad (Baby Daddy)
- Riley és Danny (Baby Daddy)
- Penny és Ben (Baby Daddy)
- Chanel és Brock (Scream Queens)
- Chanel #3 és Cassidy (Scream Queens)
- Liza és Josh (Younger)
- Max és Randy (2 broke girls)
- Caroline és Andy (2 broke girls)
On My Mind - Az én falkám
A Könyvjelző nyereményjáték keretei között kértem tőletek, hogy mondjatok témákat, amik érdekelnének titeket, amikről szívesen olvasnátok. Habár ez egy könyves blog, néha szeretek csak úgy off írni, minden egyébről, és erre tökéletes keretet ad az On My Mind rovat. Nagyon tetszettek a témák, amiket küldtetek, de egy különösen közel került hozzám, amiben Petik Gáborné arra kért, meséljek az állataimról. Szóval, íme az én falkám:
Lev Grossman: A varázslók (A varázslók-trilógia #1)
A többi fiatalhoz hasonlóan Quentin Coldwater sem hisz a varázslatokban egészen addig, míg egy zártkörű és titkos egyetem hallgatója nem lesz New York egy eldugott részében. S noha a tanulás évei úgy telnek, mint bárhol máshol – barátokra tesz szert, rendszeresen lerészegedik, majd idővel lefekszik valakivel, akibe beleszeret –, a titkos tudás örökre megváltoztatja őt. Kitűnően sajátítja el a modern varázstudományt, ám a szíve mélyén mindig is vágyott nagy kalandot és boldogságot nem kapja meg hozzá. Egy nap a barátaival azonban felfedeznek valami hatalmasat, ami mindent megváltoztathat.
A varázslók komor történet a felnőtté válásról, második esélyekről és arról, hogy ha valamit nagyon görcsösen akarunk, akkor talán soha nem kapjuk meg. A könyv a 2009-es megjelenését követően hatalmas vitát váltott ki és nagyon megosztotta a fantasy műfaj kedvelőit – vannak, akik nem is hajlandóak ekként tekinteni rá, hanem kortárs regényként kezelik –, de emiatt csak többen és többen olvasták el. Végül óriási siker és New York Times Bestseller lett, többek közt George R. R. Martin, John Green, Audrey Niffenegger és William Gibson is rendkívüli elismeréssel méltatta, ráadásul a folytatásokkal a szerző végleg lefektette a 21. századi fantasy alapköveit.
Ti kérdeztétek book tag #2
Ahogy ígértem, íme a ti kérdéseitekből összeállított book tag második része! :)
Ti kérdeztétek book tag #1
Sziasztok! :) A nyereményjátéknak köszönhetően rengeteg kérdést küldtetek nekem, köszönöm nektek! Úgy döntöttem, ezekből csinálok egy book taget, íme. :)
Keddi Top10 #193 - Kedvenc címek
- Kösz, hogy...
- 14
- How they met
- The realm of possibility
- Szárnyak nélkül szabadon
- Only ever yours
- The heiresses
- Elvehetlek feleségül?
- A bíbor lakosztály
- Napnak fénye
Ransom Riggs: A különlegesek regéi (Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei #0,5)
Az amerikai Ransom Riggs a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című könyvvel tűnt fel (2011). E regény világszerte óriási sikert aratott – nagyszerű film is készült belőle –, majd további két sikerregénnyel (Üresek városa, Lelkek könyvtára) trilógiává bővült. Riggs legújabb, gyönyörű, művészi grafikákkal illusztrált könyvében azokat a regéket írja meg, amelyek a trilógiában szereplő „különlegesek” eredetét és legősibb történeteit beszélik el. A „különlegesekről” szóló szokatlan mesék minden darabja egy-egy meglepetés: sosem az történtik, amire számítunk, a szereplők furák, a fordulatok kiszámíthatatlanok, az atmoszféra pedig különös. Minden történet egy másik világ, de megegyeznek abban, hogy különlegesek.
Asszociációs kihívás #4
FairyDust, a Missreaders bloggerének Asszociációs kihívását úgy gondolom, nem kell már bemutatnom senkinek. Minden hónapban tűkön ülve várom az új kihívást, és végre megérkezett :)
"Te sokkal több vagy, mint a tested, az alakod, a ruhád, vagy a melltartóméreted." - interjú Jasinda Wilderrel, a Big Girls sorozat írónőjével
Jasinda Wilder rengeteg, különböző műfajú könyvet írt már, kis hazánkban a Könyvmolyképző gondozásában megjelent Falling Into You - Zuhanok beléd és Falling Into Us - Zuhanunk egymásba című könyveiről ismerhetitek. Én ezeket nem olvastam, viszont a Big Girls sorozatot igen, amiben egy túlsúlyos lány narrációjában olvashatunk szerelemről, szexről, útkeresésről. Jasindával készítettem egy interjút, amiben a könyvei mellett bátorítást is ad az olyan lányoknak, akik a súlyuk vagy a külsejük miatt aggódnak.
Jellemezd magad öt szóval!
Fitt, szenvedélyes, varázslatos, vicces, rajongóimádó (na jó, ez talán kicsit túlzás, de tényleg imádom a rajongóimat!)
Mesélj magadról egy kicsit!
Éneket, színjátszást és táncot tanítottam valaha, és ezeket még mindig imádom csinálni, habár már nincs annyi lehetőségem rájuk, mint szeretném - a férjemmel közösen egy farmot üzemeltetünk, ahol lovakat, csirkéket, kacsákat, pulykákat, disznókat és kecskéket tartunk, valamit borszőlőt termesztünk. Egyébként pedig egy telhetetlen író vagyok.
Mi inspirálta a Big Girls sorozatot?
Őszintén, akkoriban olvastam egy nagyon népszerű erotikus-romantikus könyvsorozatot, amit nagyon élveztem. De úgy éreztem, nem tudom beleélni magam igazán, nem tudok együtt érezni a főhősnővel, ami nem a könyv hibája, inkább... csak annyi, hogy észrevettem, hogy minden főhősnő beilleszthető egy meghatározott méretű és alakú sémába. Én pedig nem vagyok ilyen. Szóval így született meg a Big Girls sorozat, mert olyan történetet akartam írni, amiben a főhősnővel együtt tudok érezni, mert tudtam, hogy ha én együtt tudok érezni vele, sok más nő is képes lesz rá.
Szerinted vannak olyan férfiak, akiknek nem a tökéletes alakú bombázók tetszenek, hanem a telt lányok?
ABSZOLÚT! Szerintem nagyon valószerűtlen és hamis elvárás a férfiak felé, hogy csak a vékony szupermodelleket tartsák vonzónak - hiszen ez nem igaz. Szerintem több férfinak jönnek be a teltebb lányok, mint gondolnánk.
Mit tanácsolnál egy olyan lánynak, akinek nem tökéletes a külseje, és emiatt fél, hogy nem fog rátalálni a szerelem?
SZERESD ÖNMAGAD. Nem úgy értem, hogy fogadd el az olyan dolgokat, amiken amúgy tudnál változtatni, vagy tudd be, hogy úgysem tudsz változtatni rajtuk. Te sokkal több vagy, mint a tested, az alakod, a ruhád, vagy a melltartóméreted. Van eszed, szíved és lelked, és ezek sokkal értékesebbek, vonzóbbak és szeretreméltóbbak, mint a külsőségek; és ugyanez igaz a potenciális partneredre is. Igazból nem számít, hogy néz ki valaki, csak az számít, hogyan bánik veled. Ahogy Maya Angelou mondta: "A nap végén az emberek nem arra fognak emlékezni, hogy mit mondtál vagy tettél, hanem arra, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük." Szeresd önmagad. Bánj jól önmagaddal. Bízz önmagadban, tiszteld önmagad és nagyon, nagyon szeresd önmagad. Sokkal többet érsz annál, hogy kevesebbel beérd, mint amit érdemelsz, csak mert félsz, hogy senki nem fog szeretni, mert "nagy lány" vagy. Sokkal, SOKKAL több vagy, mint egy ostoba címke.
Miért lettek a sorozat kötetei ilyen rövidek?
Amikor megírtam őket, az volt a divat, hogy rövid kötetekből álljon egy könyvsorozat.
Annyi különböző stílusú könyvet írtál. Melyik a kedvenced?
LOL, most komolyan? Ez olyan, mintha azt kérnéd, hogy válasszak, melyik a kedvenc gyermekem! Habár mindig is különleges hely lesz a szívemben a Wounded and Captured-nek, a The Falling sorozatnak és a Yours-nak.
Dolgozol most valamin?
Uh, hát hogyne! Mindig dolgozok valamin. Éppen a végső fázisban tartok egy új sorozat első kötetének írásában. Nem mondhatok többet róla, csak annyit, hogy merőben más lesz, mint a többi könyvem.
Ha film készülne a Big Girls sorozatból, mely színésznőt látnád szívesen, amint megtestesíti Annát?
Ó Egek, ez egy nehéz kérdés. Ashley Graham-et, ha színésznő lenne. De ha én lennék a casting felelőse, olyan színésznőt választanék, aki még nem annyira ismert, és valami híresebb színészt választanék Jeff és Chase eljátszására, mint például Chris Evans-t Jeffnek és Henry Cavill-t Chase-nek. De most csak épp ők jutottak eszembe. Nehéz lenne viszont Anna szerepét kiosztani valakinek, mert túlságosan közel áll hozzám.
Végezetül tanácsolnál valamit azoknak a lányoknak, akik olyanok akarnak lenni, mint a szupermodellek, ezért az egészségüket kockáztatják?
Igen. Ne tedd! A sovány nem tökéletes, az EGÉSZSÉGES a tökéletes, a FITT a tökéletes. Koncentrálj az egészségre és hogy jól érezd magad a bőrödben, ne pedig a ruha címkéjén található számra vagy hogy beleilleszkedj a társadalom által szabott sémába, ami nem minden testalkat számára elérhető. Ha aggódsz az egészséged miatt, és szeretnél tényleges, tartós változást elérni, amit csak életmódváltással lehet, ajánlanám az önéletrajzi ihletésű könyveimet, a Big Girls Do It Running-ot és a Big Girls Do It Stronger-t.