Évente legalább 5-10 olyan könyv van, amibe belekezdek, de sajnos nem fejezem be. Vagy azért, mert nem tetszik az író stílusa. Vagy azért, mert nem érdekel a téma. Rengeteg ok lehet. Ezekről a könyvekről nem akartam értékelést írni, mert nem érezném igazságosnak, hogy 20-30, esetleg 100 elolvasott oldal után alkossak véleményt, mikor még nem ismerem a teljes képet. Ezért csak elmesélem, hogy miért is nem fejeztem be ezeket a könyveket. :)
Kimberly Derting: The Essence
Az első rész, az Eskü nagy kedvenc lett, és mivel nem tudni, hogy megjelenik-e a folytatás, ezért gondoltam, belekezdek angolul. De nagyon nem feküdt így a történet, talán a sok kifejezés miatt, amik a magyar fordításban teljesen máshogy hangzanak. Így csak abban reménykedhetek, hogy jön a folytatás. Ugyanígy jártam Lauren DeStefano - Fever című könyvével, ami a nálunk megjelent Hervadás folytatása.
Natascha Kampusch: 3096 nap
Nem tudom, mit vártam egy életrajzi regénytől, de nekem túl száraz volt.
P. F. Thomése: Árnykislány
Túlírt, túl filozofikus volt.
Ray Bradbury: Fahrenheit 451
A nyelvezete, a stílusa nem igazán tetszett, túl régies volt. Habár tekintve, hogy mikor íródott, ez nem meglepő. Egyszerűen csak nem jó időben kapott el.
Sara Shepard: The Lying Game
Sara másik sorozata, a Pretty Little Liars az egyik kedvenc sorozatom, lassan közeledek a vége felé, de imádom. És a Lying Game filmsorozat adaptációja is közel áll hozzám, de ahogy beleolvastam, és láttam, hogy egy kritikus pontban eltér a sorozattól, miszerint Sutton tulajdonképpen egy szellem. Ez már nem feküdt nekem.
J. A. Redmerski: Az örökké határa
Volt benne egy nagyon meglepő fordulat, aminél úgy éreztem, hogy innentől nem fog tetszeni a könyv, és hogy el fogja rontani az első rész által bennem hagyott emlékeket, ezért inkább abbahagytam.
Jenny Han: The Summer I Turned Pretty
Nyáladzás, szerelmi háromszög, üresfejű beszélő...az első 3 oldalig bírtam.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése