Ronald Dahl - Karcsi és a csokokládégyár

Fülszöveg: Öt szerencsés gyerek – se négy, se hat: pontosan öt – részesülhet abban a kitüntetésben, hogy bebocsátást nyer Vonka Vilmos úr csokoládégyárába. S hogy kiket fogadott kegyeibe a sors? Tessék: Bendő Bandit, akinek az evés a hobbija, Csap Veruskát, akit szülei szörnyen elkényeztettek, Nyájas Violát, a rágógumizás világbajnokát, Kép Ernőt, aki folyton a tévét nézi, végül Picur Karcsit, könyvünk hősét, ezt az aranyos, őszinte, szófogadó, megbízható, bátor, jószívű, de mindig korgó gyomrú kisfiút. Mi vár erre az öt gyerekre, amikor megismerkednek a híres-nevezetes Vonka Vilmos úrral? Mi vár rájuk a hatalmas gyárkapu mögött? S mi lesz, amikor találkoznak a gyár különös munkásaival, akiknek pici az árnyékuk és versben beszélnek? S legfőképpen: mi vár rájuk, amikor sorban megszegik Vonka Vilmos úr utasításait? Ez a veleje, Kedves Olvasó, a világhírű író, Roald Dahl tanulságokban gazdag meseregényének.

Sokáig vitatkoztam magammal, hogy ez a könyv a Gyereksarok rovatba kerüljön-e, vagy sem. Ha a célközönséget, a szereplők átlagéletkorát és a könyvadatlapon megjelölt gyermek-és ifjúsági irodalom kategóriát nézzük, mindenképpen oda kellene sorolnom, viszont ez a könyv nagyon mély, nevelő célzattal bír, amit elsőre nem mindenki vesz észre.

Hiába a sok illusztráció, a könnyű nyelvezet és a mókás kalandok, Ronald Dahl műve egyedülállóan vegyíti a mesét és a valóságot. Jó pár éve olvastam utoljára, és a filmet is csak az évenkénti karácsonyi vetítéskor szoktam látni mindig az adott adón, de jól emlékszem minden pillanatára. Miközben a gyermekeket elrepíti a képzelet birodalmába, megtanítja őket, hogy a szerénység mindig kifizetődőbb a kapzsisággal szemben. Szerintem érdemes elolvasni mind a felnőtteknek, mind a gyermekeknek.

«««««««««« (10/10)