Négy perc általában alig valamire elegendő – ugye nem hinnéd, hogy ennyi idő alatt minden megváltozhat?A tizenhét éves Hadley Sullivan életében ez az egyik legrosszabb nap. Ott ragadt a New York-i repülőtéren, késésben van apja második esküvőjéről, amelyet Londonban tartanak, ráadásul a leendő mostohaanyjával még sohasem találkozott. Ebben a lehetetlen helyzetben pillantja meg a tökéletes srácot, az angol Olivert a repülőtér szűk várótermében. A fiú jegye a 18C ülésre szól – Hadley-é pedig a 18A-ra.
A végzet fordulatai és az idő fontos szerepet játszik ebben az elgondolkodtató regényben, amely egyaránt szól családi kapcsolatokról, a második esélyről és az első szerelemről. Hadley és Oliver huszonnégy órát felölelő története meggyőzi az olvasót arról, hogy az igaz szerelem akkor bukkan fel, amikor a legkevésbé számítunk rá.
Hogy én mennyit vártam erre a könyvre, Jesszusom! Legalább fél éve van a várólistámon, de csak most volt szerencsém a könyvtárban rábukkanni, és hazahozni. (tudom, hogy elő lehet jegyezni, de azt nem nagyon szeretem.:( )
Először azt hittem, a cím alapján, hogy valami bugyuta áltudományos könyv lesz, de tévedtem. Egészen a legutolsó oldalig nem értettem, hogy mi köze van egymáshoz a címnek és a tartalomnak, de végülis megértettem. :)
Igazi romantikus történet, persze nagyon is XXI. századi stílusban. Minden szavát élveztem, a végén, mikor
Ami nem tetszett benne, az az volt, hogy bár a beszélő E/3 személyben mesélte el a dolgokat, mégis Hadley (egyébként milyen név ez? Azt hittem, hogy Hailey, csak elírták..) szüleit nem például Hadley apja/anyja-ként emlegeti, hanem Apa/Anya-ként. Ezt eléggé furcsának tartottam.
Nagyon rendben van egyébként a könyv, de szerintem ebből az alapból sokkal csavarosabb, szövevényesebb sztorit lehetett volna kihozni.
(+A borító és a belső grafika: valami csodálatos!!)
«««««««««« (10/10)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése