Fülszöveg: Emily, a különc:
13 éves. Képes toronyházakat átugrani, ha épp úgy tartja kedve. De sokkal valószínűbb, hogy inkább négy fekete macskájával szunyókál; vagy részecskegyorsítót eszkábál össze gézből, lencséből és biztosítótűből; vagy teljes hangerővel dobol/gitározik/szaxofonozik/citerázik; vagy egy fertelmesen drasztikus csatornafreskót fest; vagy rávesz valakit, hogy kimondja: „fertelmesen drasztikus csatornafreskó” 13-szor gyorsabban… és közben gúnyosan hahotázik.
Olvasd el, ha mered!
Hűha..
Nem gondoltam volna, hogy én ennyire beleszeretek ebbe a történetbe. Persze minden meg van benne, amit szeretek: fekete ruhák, ironikus humor, és macskák. És a legjobbat még nem is említettem...illusztrációk! De olyan csodálatosak, és izgalmasak, és magával ragadóak, hogy ilyet még nem láttam.
Gyorsan olvastatta magát a könyv, és először nem nagyon értettem, hogy mi ez a dolog Emilyvel, de
aztán, ahogy kezdett kirajzolódni előttem az egész történet, és egyre közeledtünk a végkifejlethez, megértettem. Azért jó ez az amnézia-téma (na jó, ez a fülszövegből nem derül ki, de ezzel szerintem nem lőttem le a poént
Örülök, hogy Emily kalandjaiból sorozatot csináltak, mert már alig várom, hogy mi fog a következő könyvben történni a főhősünkkel. :)
«««««««««« (10/10)
~~~~~~~~~~~~~~~~
Kiadó: Fumax
Kiadás éve: 2012
Eredeti cím: Emily the Strange - The lost days
Oldalszám: 266
A bejegyzés a Fumax Kiadó jóvoltából jöhetett létre.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése