Tamara Goodwin mindent megkapott, amit csak megkívánt. Gazdag családba született, privát tengerparti strandra néző, hatalmas villában nevelkedett, ahol gardróbjában számolatlanul zsúfolódtak a méregdrága, márkás holmik. Mindig csak a jelennek élt, mit sem törődve azzal, mit tartogat a holnap.
Aztán egyik napról a másikra elveszti édesapját, és ettől kezdve a lány és édesanyja életében minden gyökerestől megváltozik. Örökségük tengernyi adósság, így nem marad számukra más választás, mint mindenüket elárvereztetni, majd leköltözni Tamara bácsikájához és nénikéjéhez vidékre. A rokonok otthona, a Kilsaney-kastély árnyékában meghúzódó kapusház magányában azonban a lány egyre csak dublini élete után sóvárog.
Kíváncsiságát egy mozgókönyvtár kelti fel, mely egy napon a Kilsaney-birtok előtt áll meg. Tekintete egy jókora, titokzatos, bőrkötésű kötetre téved, melynek fedelét arany lakat zárja le. Egy kis segítséggel végül sikerül kinyitnia a könyvet. Amit a kötet lapjain talál, attól nemcsak a lélegzete áll el, de egész világa megrendül, ahogy olvasni kezd..
Cecelia Ahern mostanában elég komoly mélyrepülésbe kezdett a szememben, és ez a könyv volt az egyik oka. Nem bírtam tovább olvasni az első száz oldalnál. Utáltam a szereplőket, az elkényeztetett főhőst és a nyafogó anyját. Egyszerűen minden nagyon irritált ebben a könyvben, nem tudom megmagyarázni, miért. Sajnálom, de Cecelia munkásságát egy időre parkolópályára állítom. :(
☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆ (0/10)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése