A Lemeunier család békés vacsoráját az ajtócsengő éles berregése szakítja félbe. Ettől a pillanattól kezdve minden a feje tetejére áll: Brice-t, az idősebbik fiút a rendőrség öt gyilkosság vádjával letartóztatja. Az indítékok és bizonyítékok egyértelműen arra utalnak, hogy ő a bűnös. A szülők összeomlanak, már-már ők is elhiszik, hogy a fiuk követte el a szörnyűségeket. Egyedül Martin, Brice öccse hisz megingathatatlanul bátyja ártatlanságában, és elhatározza, hogy ezt be is bizonyítja. A fiú izgalmas nyomozásba kezd, melynek során sötét családi titkokra derül fény és a saját élete is veszélybe kerül.
A regény Franciaországban 8 ifjúsági irodalmi díjat kapott és tévéfilmet is forgattak belőle.
●●●
Helyenként spoilereket tartalmazhat
Ez a rövid kis történet most egy kicsit megfeküdte a gyomromat.
Úgy voltam vele, hogy ó, csak 110 oldal, elolvasom, hátha fog tetszeni. Aha, csak azzal nem számoltam, hogy elég sok lemondással jár krimit írni 110 oldalban. Az írónak le kell mondania arról, hogy valami értelmeset kitaláljon.
Kezdjük azzal, hogy semmit nem tudunk meg a család előéletéről, hogy Brice miért veszett össze az áldozatokkal, később persze kiderül, de ez csak olyan gyors letudásnak tűnik, mintha az író a kézirat megírása után odaadta volna egy tesztolvasónak, és az megkérdezte volna: és miért ölte volna meg őket Brice? És Olliver fogta volna, és gyorsan beszúrt volna két mondatot, majd a dolga végeztével megkérdezte volna: Most már van így értelme?
A címnek sincs semmi értelme. Vértestvérek? Esetleg félvértestvérek, ha már a történetet nézzük. Ebből számomra nem derült ki semmi. Azt hittem, vámpírokról van szó, mivel egyrészt ez a téma jobban illik a KMK profiljához, másrészt pedig a cím és a borító is erre utal. A borító? Az is eléggé el lett szúrva. Low-budget történet, low-budget borító.
Még úgy el is voltam a gondolattal, miután elolvastam, hogy oké, vértestvérek, ennyi volt a nagy sztori, oké. Aztán mikor megláttam, hogy állítólag sorozatot forgattak belőle, fellelkesültem, mert imádom a tévésorozatokat, és mikor már két nyelven is próbáltam utánakeresni, és semmire nem jutottam, csak a bejegyzésben található egyetlen nyomorult képre, felidegesített.
A másik, ami elvette a kedvemet és levont legalább 4 csillagot az értékelésből, az a valóságtól való teljes elrugaszkodottság. Mármint oké, ez a történet szép és jó, és még izgalmas is lenne, de sajnos nehezen hiszem el, hogy két olyan testvér, akiknek ugyanaz az apja, de az anyja más, úgy hasonlít egymásra, hogy senki nem tudja megkülönböztetni őket. Ez egyszerűen hihetetlen. Pedig az alapötlet jó lett volna..
««««¶¶¶¶¶¶ (4/10)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése