
Havi összefoglaló
November
Nagyon ritka, de nagyon híres betegségben szenvedek. Gyakorlatilag az egész világra allergiás vagyok.
A történet New York-ban játszódik a huszadik század mozgalmas első két évtizedében. Két nagyon különböző ember szenvedélyes, feszültségekkel teli szerelmi története.
Az Orsk kínálatában Balsak bölcsőktől kezdve egészen a Gutevol hintaszékekig minden szerepelt, amire „életszakasztól függetlenül bárkinek” szüksége lehetett. Koporsókat kivéve. Egyelőre.
Miriam Black tudja, hogyan fognak meghalni. Csak azt nem tudja, ki öli meg őket.
Ez a történet döbbenetes, eddig nem látott mélységekben mutatja be a Playboy-villa bizarr, belső világát és a titkait is annak a férfinak, akinél a villa kulcsa van.







Lily, amióta az eszét tudja, a Városban élt. A Város volt hazája, táplálója és élete. Egy nap azonban, amikor rejtélyes emberek rabolják el, rá kell döbbennie, hogy a mélyben a Város szörnyű titkokat rejt: az utcák kövei alatt, a dübörgő gőzgépeknél és kavargó csatornajáratoknál is mélyebben iszonyatos sötétség lapul, amellyel egyedül ő veheti fel a harcot.









Caroline Reynolds magáénak tudhat egy fantasztikus, új lakást San Franciscóban, egy irigylésre méltó háztartási robotgépet… O-t viszont nélkülözni kénytelen (és itt most nem Oprah-ról van szó, kedves olvasók). Tervezői karrierje felfelé ível, irodája a kikötőre néz, egy bombasztikus cukkini kenyér receptje is az övé… de O-nak se híre, se hamva. Ott van neki Clive (a világ legaranyosabb cicája), a jó barátok, egy hatalmas ágy, csak O nem.
Egy nap titokzatos betegség üti fel a fejét, mely a tizenéves gyerekeket támadja. A kór gyorsan terjed, és félelmetes pusztítást végez. Csak kevesen maradnak életben. Ám amikor kiderül, hogy a megmaradt fiatalok mellékhatásként különleges, de egyben veszélyes képességekkel rendelkeznek, megkezdődik a „rehabilitációs táborokba” gyűjtésük, ahol kutatók és orvosok dolgoznak azon, hogy a gyerekek újra egészségesek legyenek. Úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben megy, hisz az elnök fiát már meggyógyították. És bár a közvélemény úgy tudja, hogy ezeket a helyeket a gyerekek megmentésére hozták létre, valójában kegyetlen eszközökkel próbálják féken tartani őket.
A héten nem zsákmányoltam egy könyvet sem, viszont a jövőhéten, ha minden igaz, rengeteg könyv fog hozzám érkezni. :) Akkor mégis mi történt velem ezen a héten?
Nemrégiben olvashattátok a kritikámat egy nagyszerű regényről, amely egy tehetséges, fiatal magyar írónő tollából származik, és a világ egyik leghíresebb együttesének tagjai ihlették. Igen, A tanítványról beszélek. :) Sikerült interjút készítenem az írónővel, Becca Prior-ral, fogadjátok szeretettel!Civilként egészen mással foglalkozom. Az írás csak hobbi, egy olyan kikapcsolódás, amiről kiderült, hogy akár komolyabb szerepet is kaphat az életemben.
Mert a nevemmel szerintem nem lehet eladni egyetlen könyvet sem. Én sem venném meg. Ráadásul ezen a néven kezdtem publikálni, mint blogger, így nem is volt kérdéses.
A második kötet épp a végső fázisban van; készül a borító, és a tördelő épp azzal szenved, hogy mindig benne hagyom a puha sortöréseket :) Reméljük, hogy tudjuk tartani az eredeti tervet és novemberben már a kezükben tarthatják az olvasók. A sorozat négy kötetes lesz.
Nem igazán. Nekem természetes a melegek létezése, és az is, hogy ugyanúgy szólhat róluk egy szerelmes történet, mint egy hetero párról. Az ismerőseim azért elültették bennem a kételkedés csíráját, hogy készüljek fel a legrosszabbra, de hála az égnek, nem lett igazuk. Sosem támadtak a téma miatt.
Kedvenc könyvet képtelen vagyok mondani. Ha kínoznának, akkor sem tudnék… Minden Wilbur Smith, minden Vavyan Fable, Dan Brown, Alex Haley. Imádom az SZJG és Csontváros sorozatokat is, de J.R. Ward Fekete Tőr Testvériségét is háromszor olvastam. Ha valakinek van egy elfekvő példány A királyból, akkor szánjon meg vele!!!
Írtam, és írok is. Az valóban fanfic, míg A tanítvány csak azért számít annak, mert köztudott, kikről mintáztam a főszereplőket. De mivel a karakterek, a helyszínek, és maga az egész könyv teljesen különbözik a valóságtól, ezt nem nevezném annak. Nehéz ez a műfaji besorolás, hisz eredetileg fanfic az, ahol más írók által kidolgozott karaktereket használsz. Ott általában nem is bíbelődnek a szereplők jellemének kidolgozásával.
Nem döntés kérdése volt. Egyik reggel úgy ébredtem, hogy a fejemben készen volt a könyv, csak le kellett gépelnem. :)
Egyfolytában írok. Mindig más és más történetek jutnak eszembe. Egy közös vonásuk van: mindegyik meleg és erotikus. Úgy látszik erre állt be az agyam.
Azon belül Dark Larrie … ;)
Ez olyan kérdés, mint a kedvenc könyv… Lehetetlen rá válaszolni. De legyen az 18, a They Dont Know About Us és a Home.
Az öt fiú evidens… és nincs több tag :)
Mert itthon még nem merik bevállalni az írók. Szerencse, hogy én nem vagyok az…
Ez a vallásom ;)
Hogy megérte-e…
Soha nem akartam az lenni.
enyhén spoileres válasz: Mivel én írtam a könyvet, ez egy fogós kérdés. Valószínűleg attól függ, melyikük helyében lennék, de az ő fejükkel gondolkozva épp azt, ami a könyvben szerepel. Ha én kerülnék ilyen helyzetbe, akkor bezárnám, lelakatolnám, és nem engedném el, vagy hozzábilincselném magam, hogy ne tudjon elhagyni.
Hogy keressen más olvasnivalót…;)
A szigorúan őrzött börtön halálsorán raboskodó fogoly egyedüli menedéke a megálmodott szavakban rejlik, a nyelv hatalmán keresztül megteremtett világban. Nincsen neve, nem tudjuk a bűnét sem. De figyel, megérzi azt is, amire mások képtelenek. Látomásai, melyekben aranyszőrű paripák vágtáznak a börtön alatt, és olvadt fémként csurran hátukról a hőség, a börtönélet pusztító erőszakosságával ötvöződnek.
