MINIKRITIKA | tiboru: Konteó 2. (Konteó #2)



Harminc különösen izgalmas történet, amik napokig nem hagynak nyugodni. Harminc máig megfejtetlen rejtély, ahol az ismeretlen részleteket kipótolta az emberi fantázia és az összeesküvés-elméletek sokasága kapott szárnyra. Ez a könyv nem akar eldönteni régóta dúló vitákat és nem hirdet igazságot kideríthetetlen eseményekről. Szerzője sokoldalú és rendkívül alapos adatgyűjtéssel abban segít, hogy mindenki kialakíthassa a saját véleményét számos olyan kérdésről, amelynél a hivatalos magyarázat gyanakvásra ad okot. Nem minősíti a felvonultatott nézeteket, igyekszik minden elképzelést bemutatni, ezzel is gondolkodásra, szellemi párbeszédre ösztönözve az olvasót. A konteózás, vagyis az összeesküvés-elméletek boncolgatása, elemzése, szembeállítása ugyanis olyan intellektuális játék, amely egyrészt szórakoztat, másrészt segíti egy egészséges kritikai szemlélet kialakítását. Eredjünk hát a titkok nyomába.


Mit mondjak erről a könyvről, amit nem mondtam el az első részről szóló értékelésemben? Még mindig nagyon izgalmas, még mindig vannak benne iszonyatosan hátborzongató történetek, és ha lehet, tiboru még viccesebb, mint az előző kötetben. Alig várom már a folytatást *-*

★★★★★★★★★★ (10/10)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése