Miriam Black tudja, hogyan fognak meghalni.
Csak azt nem tudja, ki öli meg őket.Egyszerűen nem mennek jól a dolgok: Miriam és Louis kapcsolata ugyanúgy ki van téve a nő hangulatváltozásainak, mint minden más az életében. Miriam igyekszik. Tényleg. De ez az egész „letelepedés-dolog” egyszerűen nem neki való.
Próbálja kordában tartani médiumi képességét – azt, hogy egy puszta érintéstől is látja, mikor és hogyan fog valaki meghalni – de még ez is rossz érzéssel tölti el. Mintha egy tornádót akarna bezárni egy apró palackba. Csak idő kérdése, mikor fog kitörni a mindent elsöprő vihar. Amikor egy ártatlan megbízás egy lányiskolába szólítja, véletlenül egy kegyetlen, jövőbeli sorozatgyilkos nyomára bukkan. Már nem csak rengeteg lány élete múlik rajta: a vadászból is hamar préda lesz.
Bár az első rész is nagyon nagyon tetszett, a Halálmadarak még rátett erre egy lapáttal, mert sokkal jobban szerettem, mint a Vészmadarakat, pedig kicsit aggódtam, hogy lefullad-e a sorozat egy olyan erős kezdés után.
A régi szereplők, Miriam és Louis a régiek: Miriam mocskos szájú, kemény nő, akihez senki se szóljon, ha jót akar magának, Louis pedig még mindig imádnivaló, nem is értem, miért nem kapaszkodik bele Miriam két kézzel. Az új szereplők is kitettek magukért: nagyon megkedveltem Katey-t, Homert és Wrent, és megkedvelni ugyan nem sikerült őket, de Beck, Eleanor és Annie is nagyon el lettek találva. Ha nem lenne elég beteg amúgy is ez a történet, hogy Miriam látja mások halálát, Wendig még bedob a történetbe ilyen hihetetlenül izgalmas háttértörténettel rendelkező szereplőket, és kész is a letehetetlen regény.
Nagyon tetszett, és ezért óriási pirospont Wendignek, hogy az elején felvezetésképpen oda-odaszúrja, mi történt az előző részben, mert hiába kedvenc lett az a kötet is, nem mindenre emlékeztem belőle. Szeretem, amikor nem a sötétben tapogatózunk, és az író figyelembe veszi az olvasók memóriakapacitását. :) Számomra már alapból izgalmasan indult a történet, pedig az olvasott értékelések kicsit elbizonytalanítottak az izgalmakat illetően - de nekem végig izgalmas volt a regény, az utolsó szóig.
Ez a magániskolás szál egyszerűen telitalálat lett szerintem, egyszerűen oda voltam érte, és sokszor gondoltam olvasás közben, hogy basszus, ez mennyire jó már! Alapból szeretem az ilyen történeteket, bár legtöbbször csak tiniregényekben találkozunk hasonlóval, de itt, hogy belekerült egy kegyetlen sorozatgyilkos és Miriam irtóra trágár stílusa, nagyon érdekes elegy keveredett ki a dologból.
A sorozatgyilkossági szál hihetetlenül izgalmas volt, nagyon jól keltette az író a feszültséget, szinte lerágtam a körmöm, mire vége lett a könyvnek. A véres részletek és a szaftos káromkodások tették ezt a regényt kedvenccé számomra.
Alig várom már, hogy mi kerekedik ki ebből a sztoriból, úgy érzem, a végével nagyon jó irányba indult el a történet. Jöjjön már a folytatás! :)
Szereplők
Kedvenc idézetek (18+!)
– Kávé… szükségem van egy kávéra. A tanár zombiként támolyog el. Miriam utánaszól. – Nekem is főzzön egy csészével! Egy nagy csészével. Feketét, mint az ördög ondója. Kösz!
A gazdag lányoknak is lehetnek problémái. Sőt, néha a gazdag lányok a legzűrösebbek, nekem elhiheti.
– Maga az a nő az igazgató irodájából. Miriam szeme úgy szűkül össze, mintha nagyon erősen gondolkodna. – Hmm, nem, ez valahogy nem mond nekem semmit. Úgy hangzik, mint egy pornó, amelyet nemrég láttam, de a pornók nem igaziak. Az mind csak fikció, maga butus. Komolyan azt hiszi, hogy a lányok annyira hajlékonyak? Nem vagyunk. És a legtöbb férfinak sincs akkora lengődorongja, mint egy kövér kisbaba karja. Belegondolt már, mennyi Viagrát kell nyelniük, hogy folyton ébren tartsák a kicsikéjüket? Azok a pornódákók igazából elég ijesztőn festenek. Ez a baj a pornóval manapság. Túl sok a közeli. Látni minden vénát, minden benőtt szőrszálat, minden anyajegyet, szeplőt, pattanást, cigarettaégés-nyomot…
A szoba meg a kaja meg a pia meg az éjjel-nappal nézett pocsék pornó (meg az a pár sírós hűhó csajfilm – na és akkor mi van, kussoljál) anyagilag teljesen tönkretette.
Ne cigánykodj itt nekem. Tudtad, hogy a „cigánykodj” rasszista megjegyzés? Totálisan rasszista. Nyilván a cigányokra utal, merthogy a cigányok állítólag folyton baszakodnak az emberrel. Kisbabákat lopnak el meg ilyenek.
– Szép vagy. – Szinte már édes. De aztán Miriamnek feltűnik, hogy a tekintete ezere méterre réved el, és simán átnéz rajta. – Te viszont teljesen olyan vagy, mint egy nagy rakás, ember formájú rüh.
INFORMÁCIÓK
Kiadó: Fumax
Oldalszám: 324
Megjelenés éve: 2017
Eredeti cím: Mockingbird
★★★★★★★★★★ (10/10)
A bejegyzés a Fumax Kiadó jóvoltából jöhetett létre
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése