Linda Rodriguez McRobbie - Botrányos hercegnők


Gyermekként számtalan mesét hallhattunk a szebbnél szebb hercegnőkről, királykisasszonyokról, amelyek szinte mind az „…és boldogan éltek, míg meg nem haltak…" fordulattal, a sírig tartó boldogság varázslatos ígéretével értek véget. A valóságban azonban, ahogy a legtöbbünk esetében, úgy a hercegnőknél sem magától értetődő a boldog és gondtalan élet lehetősége. Sokan közülük ugyan koruk elbűvölő, bájos és nagyra becsült személyiségei voltak, de legalább ennyien akadtak közöttük olyanok is, akik gátlástalanul visszaéltek hatalmukkal, becsapták környezetüket, vagy eltékozolták a családi vagyont. Stephanie von Hohenlohe hercegnő például náci kém volt. Sisi, a magyarok királynéja minden este nyers húsból készült arcpakolással tért nyugovóra. Clara Ward, az úgynevezett „dollárhercegnő" megszökött hercegétől egy cigányprímással, Rigó Jancsival. Ha más nem is, annyi bizonyos, hogy mindannyian igazi hercegnők és ízig-vérig nők voltak. Kíváncsi a különc hölgyek nem mindennapi életére? A Botrányos hercegnők az ő történetüket meséli el.


~

"Minden lány szeret néha hercegnőset játszani."


Mint majdnem minden lány, én is hercegnős történeteken nőttem fel. Az őrület nálam a Disney hercegnőkkel kezdődött, akik közül a kedvencem a mai napig Ariel, vagyis a kis hableány. Aztán jött Sissi hercegnő, akinek az életéről készült mesét és PC játékot nyúztam sokáig, és tinikoromban kezdtem el érdeklődni Báthory Erzsébet iránt, kétségkívül az őt övező véres legendák miatt. Gyerekkoromban rengeteg kastélyba eljutottam a családommal, a legmaradandóbb élmény ezek közül Sissi kastélya volt, ahol a ruhái, a használati tárgyai ki voltak állítva, még a mai napig boldogan gondolok erre a látogatásra, és bármikor szívesen elmennék a kastélyba újra. Így merem állítani, hogy a hercegnős téma nagy szerelem számomra már totyogó kisgyerekkorom óta. De vajon mit szeretünk a hercegnőkben? Azt, hogy gyönyörűek? Hogy gazdagok? Hogy egy palotában élhetnek és ezernyi szebbnél szebb ruhájuk van? Nem tudom. De tény, hogy majdnem minden lány szereti (vagy az élete egy szakasza során szerette) a hercegnőket. Erre az írónő már az előszóban rávilágít:
A legtöbb kislány előbb-utóbb nyilvánvalóan rájön, hogy az élet nem csak aranytopánkákból, jó tündérekből és fehér paripán érkező hercegekből áll, királylányos álmainkat azonban soha nem adjuk fel egészen.
Már az előszóval nagyon megfogott az írónő, illetve a könyv külleme is nagyon elnyerte a tetszésemet: keményborító, letisztult színek, gyönyörű belső. Hatalmas plusz a könyv javára, hogy a hercegnőkről szóló történetek fel vannak osztva különböző csoportokra:

  • Harcosok - Hercegnők, akik megvívták a saját háborújukat
  • Trónbitorlók - Hercegnők, akik a férfiak világában tettek szert hatalomra
  • Cselszövők - Hercegnők, akik az összeesküvés és ármánykodás mesterei voltak
  • Túlélők - Hercegnők, akik megkérdőjelezhető vagy vitatott döntéseket hoztak
  • Életművészek - Hercegnők, akik szerettek mulatni, és szívesen szórták a pénzt
  • Ledérkedők - Hercegnők, akik a szerelmi életükről voltak híresek
  • Tébolyultak - Hercegnők, akik feltehetően őrültek voltak, vagy majdnem azok
Így könnyen ki tudjuk szűrni, hogy mely történetek érdekelnek minket, és melyek kevésbé. Engem például az első támpont teljesen hidegen hagy, viszont az utolsó három nagyon is érdekel. Így ezekkel kezdtem :) Ez a könyv persze nem egy egy szuszra lehúzós olvasmány, elolvasol belőle egy-két történetet, leteszed, kicsit érlelődik benned. Ugrálhatsz a történetek között, nem kell félned, hogy lemaradsz a cselekmény egy fontos pontjáról, ha egy percre nem figyelsz a 46. oldalon.

Meg kell mondanom, hogy igazából a történelmet, mint tantárgyat és témát, mélységesen gyűlölöm. Ez mindig is így volt, egyszerűen nem tud érdekelni, nem tudom megjegyezni és megfigyelni a történelem eseményeit. Szóval kicsit féltem, hogy ez a könyv szárazabb, "törisebb" lesz, de nem, inkább a mese és a valóság határán ingázott, öröm volt olvasni.

Akiknek a története nagy hatást gyakorolt rám és amiket személyesen ajánlok elolvasásra:

  • Hürrem
  • Báthory Erzsébet
  • Sissi
  • Franziska
  • Szász Anna
Nem szeretném lelőni a poént egyik történetről sem, de annyit meg kell mondanom, hogy nagyon izgalmasnak ígérkeznek!

Biztos vagyok benne, hogy ezt a könyvet a későbbiekben is elő fogom venni, esetleg a gyermekemnek is fogok belőle olvasni, persze csak akkor, ha már kicsit idősebb lesz. :) Ez a könyv az egyik legcsodásabb kötet, ami nem mese, mégis annak tűnik. Jól ötvöződnek benne a legendák, a tények és az írónő magánvéleménye. Tetszik, hogy egy-két történetenként beszúrt valami mást is, például a Híres első mondatok című fejezetet. Ezzel kicsit megtörte a sort, és így megelőzte a monotonitást. Sok ilyen könyvet még!


Kedvenc idézetek

"Egy jól nevelt hercegnő – sőt, tulajdonképpen bármelyik jól nevelt hölgy – tudja, hogy nem illik belenyúlkálni a pápa forró csokoládéjába."

"Az esti szertartásos fésülködés órák hosszat tartott. Ilyenkor egy fehér ruhát terítettek a földre, és a fodrász is csupa fehérbe volt öltözve. Miután megfésülte és elrendezte Erzsébet haját, összegyűjtötte és megszámolta a kihullott hajszálakat. Ha túl sok volt belőlük, a császárné „magánkívül volt”. A hajszálakat félretette, és feljegyezte, hogy mikor hullottak ki. Ez a túlzásba vitt hajápolás mindjárt érthetőbbnek tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy Erzsébet életében ez volt az egyetlen dolog, amit ő irányíthatott."

"Nem az egészsége volt Alexandra egyetlen gyenge pontja. A csinos, sötét hajú hercegnő huszonhárom éves volt, amikor a szülei észrevették, hogy lassan óvatosan lépked a királyi palota folyosóin. Aggodalmas érdeklődésükre azt válaszolta, hogy kislány korában lenyelt egy üvegből készült versenyzongorát, és attól tart, hogy ha nekiütközik valaminek, a zongora összetörik benne, és darabokra vágja őt."

"A legtöbben a „Borsószem királykisasszony” stratégiáját alkalmazzák: beszélj úgy, mint egy hercegnő, viselkedj úgy, mint egy hercegnő, hisztizz egy kicsit a matracod alá dugott zöldségek miatt (mint egy hercegnő), és akkor talán majd mindenki azt hiszi, hogy valóban hercegnő vagy."

"Ahhoz azonban semmi kétség sem férhet, hogy ezek a mesék igazi hercegnőkről és igazi nőkről szólnak. Talán úgy kezdődnek, hogy „Egyszer volt, hol nem volt…”, de a szereplők nem feltétlenül éltek boldogan, míg meg nem haltak."

"Az én gyerekkoromban még nem folytak a csapból is csillogó pasztellszínű Disney-hercegnők. Akkoriban a jelmezbálokon nem volt minden kislány Belle, Ariel vagy Hamupipőke, mint manapság (esetleg szóba jöhet még Mulan vagy Merida, bár az már nagy vakmerőségnek számít)."


★★★★★★★ (10/10)

INFORMÁCIÓK
Kiadó: General Press
Megjelenés éve: 2014
Oldalszám: 320
Eredeti cím: Princesses behaving badly


A bejegyzés a General Press kiadó jóvoltából jöhetett létre.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése