Árvay Gréta - Elmerülve

A titokzatos Árvay Gréta erotikus regénye egy szimultán történetfüzér. Budapesti figurákat látunk bolyongani a városi dzsungelben, embereket, akik nagyon különböző társadalmi helyzetből érkeznek, nagyon különböző életélményeket cipelnek magukkal, és nagyon különböző problémákkal küzdenek, de egyvalami közös bennük. Problémáik megoldását (vagy egyszerűen csak vágyaik beteljesülését) egy swingerklubban, a Mystique-ben találják meg. Egymásban elmerülve oldódnak fel feszültségeik. Otthontalanságuk otthona a ház – ahol egymásnak esnek. A háttérben zátonyra futott párkapcsolatok, kiégett sikeremberek, törtető libák és érzékeny művészek hol könnyeden derűs, hol nagyon is drámai sorstörténete. 

Árvay Gréta ELMERÜLVE című regénye egy örvénylő, buja bacchanália.

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Azt hiszem, az összes létező előítélettel rendelkeztem, mielőtt nekiálltam ennek a könyvnek:

• magyar író (hiába olvastam már jobbnál jobb magyar íróktól, csak hogy a két kedvencemet, A. O. Esthert és A. M. Aranthot említsem, mégsem tudom levetkőzni az előítéleteimet a magyar írókkal szemben...)
• magyar nevű szereplők (valahogy nekem az erotikus történetek és a magyar szereplőnevek olyan messze állnak egymástól, amennyire csak tudnak, talán ez annak köszönhető, hogy eddig csak külföldi szereplős erotikusokat olvastam)
• borító (nagyon sokan hőbörögtek a borító miatt a molyon, és hát őszintén szólva nekem is jobban tetszett a másik, amit a kiadó kirakott mintának:

Ez szerintem sokkal jobban illett volna a könyvhöz, főleg így olvasás után tudom mondani, nekem például teljesen olyan hangulatot sugároz, mikor spoilerszerűség! jelöld ki: Juliék megérkeznek a klubba és Amina ajtót nyit. No de mindegy, mert a másik maradt, ez van, ezt kell szeretni, és már kezdek hozzászokni. Így legalább különlegesebb. :)

Na de akkor a könyvről:

I-MÁD-TAM!! Egyszerűen fantasztikus volt, még mindig teljesen a hatása alatt állok. Amikor belekezdtem, az tuti, hogy nem erre számítottam!! Ne haragudjatok a pörgésemért, de teljesen rám jött a fangirlgörcs, pedig még a hétvégén olvastam a könyvet, de most is, ha rágondolok, kb. így érzem magam:

Szerintem ez volt az egyik legjobb erotikus regény, amit valaha olvastam. Hogy miért? Azért, mert nem állt be a sorba. Nem hozta a tipikus, szürke-másolós pontokat, mint a gazdag pasi, akinek sötét titkai vannak; a szende szűzlány, akire soha senki nem figyel fel, DE csodálatos módon a gazdag pasi igen, és satöbbi. Ehelyett nagyon eredeti maradt, és a regény ezáltal nem is hasonlít egy olyan könyvre sem, amit olvastam.

Nagyon tetszik, hogy több főszereplőt is felvonultat, és az ő történetük, az életük, amely az első pár fejezetben teljes mértékben elkülönül, hogyan fonódik össze és fodrozódik egyetlen helyszín, a Mystique-klub körül. Azt, hogy az egyes szereplők hogy találkoztak először, nem írja le konkrétan (például hogy "és akkor Péter meglátta Annát a bárpultnál"), hanem csak céloz rá, csak egy kis elejtett részlet, mondjuk egy tulajdonság, hajszín alapján tudjuk beazonosítani, hogy kiről is van szó, és ez nagyon rejtélyes, az olvasót is bevonja a játékba. Szóval ezt a megoldást imádtam.

Ami még tetszett, az az, hogy a szereplők nem voltak sablonosak és egy kaptafára készültek. Nem voltak mind felfújt mellű, tökéletes alakú cicababák, és kigyúrt srácok - viszont voltak nagyon is megható emberi sorsok, idősödő háziasszonyok, akik egy kis izgalmat kerestek, vagy éppen a házasságukat akarták megmenteni azáltal, hogy egy kis színt visznek a szexuális életükbe, és büszkén (vagy éppen kevésbé büszkén, de őszintén) vállalták, hogy nem tökéletes a testük - mert így van ez a való életben is, nem mindenki tökéletes, és az az író, aki csak ilyen szereplőkkel dolgozik, hazudik.

A Mystique Clubról: Az írónő ezt is nagyon eltalálta. Olyan érzékletesen írta le, hogy milyen is a klub belülről, kívülről, milyenek a szobák, milyenek a bútorok, minden, hogy teljesen el tudtam képzelni, és szerintem nagyon jól elkapta az ilyen klubok hangulatát, olyan érzésem volt, mintha én is ott lettem volna.

És hogy van-e valamilyen hiba a könyvben? Csak annyi, hogy sehol nem találtam információt arról, hogy mikor jön a folytatás. Mert nekem kell folytatás. *-*

Szereplők

(igen, tudom, hogy egy kicsit fiatalabbak a személyek a képeken, mint amilyenek a könyv szereplői, de ilyesminek képzeltem el a szereplőket :))

Zsolt

Lilla

Gábor

Zsófi

Botond

Júlia

Laci

Anna

Kedvenc idézetek

"Jól felpörgettem magam, és mire hazaértem, odáig jutottam, hogy faszom fog visszamenni még egyszer arra a beteg helyre, de persze nem gondoltam komolyan. Mert én nem vagyok normális, egy zakkant kis lepke vagyok, aki mindenáron fel akar kenődni a lámpaburára."

"Vajon mi történne, ha levenné az álarcát? És ha levennénk mindannyian? Valóban olyan őszinte az a hely, vagy csak a hazugság cizelláltabb formája, ami igazságnak adja ki magát? Azért megyek oda, hogy megtaláljam magam, vagy azért, hogy elveszítsem?"

"Minden kavarogni kezd körülöttem, egyedül csak a férfit látom, ahogy vezet engem kézen fogva. Azt sem tudom, hova megyünk, de nem is érdekel, ebben a pillanatban követném a világ végére is."

"Akkor kezdődött minden: ahogy a nő magához húzta a fejemet, és megcsókolt, aztán az arcomat párnás, illatos mellei közé temette, hirtelen úgy éreztem, mintha meghaltam volna. Legalábbis ilyennek szeretném a halált."

"Sose értettem, miért nyafognak a vörös nők: Anne Shirley óta tudjuk, hogy csak a kamaszkort kell kibírni, utána viszont az összes pasi döglik majd a lángoló kis puncikért."

"És igen, én is meg fogok öregedni, és akkor lottyadt leszek és szánalmas, akit nem akar majd megdugni senki – pont ezért akarom kiszívni az életből, amit lehet, ameddig csak tehetem."

"Nem vagyok ribanc, de szeretem a szexet, és nem hagyok ki egy lehetőséget pusztán azért, mert egy jó pasinak van valahol egy utánfutója,aki szűkölve várja haza. Nem vagyok jótékonysági intézmény."

"Ha ezt tudom, dehogy megyek ki vele cigizni három héttel ezelőtt, amikor idekerült a céghez. Bár így is csak azért mentem, mert örültem, hogy a sok egészségtudatos faszkalap mellett végre van valaki, akivel rekedtre bagózhatom magam a nap végére, és nem gondolja azt, hogy gyilkos vagyok, aki nem csak saját magát pusztítja el, hanem a bolygónkat is. Kurvára szarok a bolygóra, meg az utánunk következő generációkra, jól akarom érezni magam a nyamvadt kis életemben, és kész."

"A klubban egyedül vagy. Akkor is, amikor éppen melletted, rajtad, benned vannak. Mert mindenki idegen. Az is, akit ismersz, akivel nap mint nap megosztod az életed. A klubban mindent eltakar a félhomály, az orrodba erős, fűszeres szagok kúsznak, a sóhajod, a kiáltásod, a nevetésed visszaverik a falak. De ha sírsz, azt nem hallja senki. Mégis, tengermélyen és megfogalmazhatatlanul, a klubban mintha otthon lennél."

★★★★★★★★★★ (10/10) - Kedvenc lett! :)

INFORMÁCIÓK

Kiadó: Athenaeum

Megjelenés éve: 2015

Oldalszám: 260

A bejegyzés az Athenaeum Kiadó jóvoltából jöhetett létre.