Nicola Yoon: Minden, minden

Nagyon ritka, de nagyon híres betegségben szenvedek. Gyakorlatilag az egész világra allergiás vagyok.

Alice Hoffman: Gyönyörű titkok múzeuma

A történet New York-ban játszódik a huszadik század mozgalmas első két évtizedében. Két nagyon különböző ember szenvedélyes, feszültségekkel teli szerelmi története.

Grady Hendrix: Horrorstör

Az Orsk kínálatában Balsak bölcsőktől kezdve egészen a Gutevol hintaszékekig minden szerepelt, amire „életszakasztól függetlenül bárkinek” szüksége lehetett. Koporsókat kivéve. Egyelőre.

Chuck Wendig: Halálmadarak

Miriam Black tudja, hogyan fognak meghalni. Csak azt nem tudja, ki öli meg őket.

Holly Madison: Lenn, a nyúl üregében

Ez a történet döbbenetes, eddig nem látott mélységekben mutatja be a Playboy-villa bizarr, belső világát és a titkait is annak a férfinak, akinél a villa kulcsa van.

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: PolgArt. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: PolgArt. Összes bejegyzés megjelenítése

Gabriella Wittkop - A nekrofil

Ha létezik könyv, ami megosztja olvasóit, és a legszélsőségesebb véleményeket váltja, provokálja ki, A nekrofil kétségkívül ezek közé tartozik. Hőse, Lucien, a mindig fekete ruhát viselő párizsi régiségkereskedő egyaránt kedveli a nőket és a férfiakat, feltéve hogy megfelelnek egyetlen követelménynek: ne legyenek immár az élők sorában. Magányos szenvedélye a messzi gyermekkorban gyökerezik. Anyja halálával megrázó körülményeit, a gyász színei és díszletei, az a bizonyos szövőlepke illat, amit halottak párállanak maguktól, egy életre erre a magányos szenvedélyre ítélik. 
Mígnem… Lucien váratlanul szerelmes lesz. Az Ő kedvesei azonban, a természet elrendelése folytán csupán rövid időt tölthetnek nála. És akkor Lucien felveszi a reménytelen küzdelmet a halál ellen, a semmi ellen, amibe mindenki áttűnik egyszer. Ezzel a szép és reménytelen harccal emelkedik ki a példátlan naplóregény a szokványos rémtörténetek sorából, és válik a szerelem, a magány, a sors ellen vívott küzdelem költeményévé.
~

Alina Reyes - A hentes




Egy fiatal francia lány elszegődik egy hentesüzletbe a nyári vakációban. A henteslegény – hatalmas, kövér férfiú – minden alkalmat megragad, hogy erotikus képzeteit a lány fülébe sugdossa. Amint telik-múlik a nyár, úgy fonja be, itatja át, vonja bűvkörébe a lányt a hentes roppant vágya. Közben keserves, kiábrándító tapasztalatokat szerez kedvese karjában. És a hentes, a hentesüzlet, a hűtő, maga a hús hatalmasan görög feléje, eleinte még csak képzetek formájában. 
A hentes az ezredforduló egyik legnagyobb könyvszenzációja volt.

~



Jézusom, ez meg mi volt?????
Egyszerűen fel nem tudom fogni, hogy miért kell egy ilyen szemetet megírni/kiadni. Ez valami hihetetlenül gusztustalan és érthetetlen és undorító, és még sorolhatnám..
A könyv hátoldalán ezt olvashatjuk:

"A francia kiadást félmillió példányban kapkodták el. Több, mint tizenöt nyelvre fordították le. Alina Reyes új hangja, új ábrázolásmódja világsiker!"

Ha ilyen ajánlót olvasok, azért elgondolkodom rajta, hogy mit érezhetett az, aki ezt írta. Illetve a könyv olvasása közben sokszor eljátszottam a gondolattal, hogy a könyv írója vajon mit szívhatott, vagy milyen befolyásoltság alatt állhatott, mert egyszerűen borzalmas, amit idehányt a papírra.

Btw. a fordítónak is elismeréssel tartozok, ezért a mondatért : "Talán volt nálad valaki, aki kezelésbe vette a kis cicádat?" gyanítom, hogy az eredetiben a kiscica helyett pussy volt, ami hát...egészen nem kiscicát jelent ebben a szövegkörnyezetben.. :D

¶¶¶¶¶¶¶¶¶¶ (0/10)