MINIKRITIKA | Roald Dahl: Fantasztikus Róka úr

Minden alkalommal, amikor Róka úr egy-egy zsíros tyúkkal, libával vagy pulykával tér haza esti portyájáról, a falu három elvetemült gazdája majd szétrobban a dühtől a farmjukat ért támadások miatt. 
A dagadt Buci, a törpe Bugris és a vézna Bán ezért bosszút esküszik. Elhatározzák, hogy örökre kifor­gatják Róka urat, feleségét és gyerekeiket a családi odúból. Csakhogy Róka úrnak is megvan a magához való esze! Agyafúrt tervet eszel ki… méghozzá fantasztikusat!
„Róka úr és a három rókakölyök tempósan, egyenes vonalban ásott. Annyira izgatottak voltak, hogy nem éreztek se fáradtságot, se éhséget. Tudták, hogy hamarosan nagy lakoma vár rájuk, és fel-felkuncogtak, amikor csak eszükbe jutott, hogy Buci tyúkjait fogják enni. Remek érzéssel töltötte el őket a tudat, hogy míg a dagadt gazda a dombon arra vár, hogy ők éhen haljanak, közben vacsorát is ad nekik, még ha nem is tud róla.”
Szeretem Roald Dahl könyveit, mert felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt jó szórakozást nyújtanak. Ez a könyvecske is olyan a vidám illusztrációival és viszonylag kevés szövegével, amit 1-2 óra alatt simán el lehet olvasni könnyed kis szórakozásként.

A történet maga tetszett, jó volt, hogy az állatok szemszögéből mutatta be az eseményeket, és hogy jó véget ért. A témával nem vagyok kibékülve: tényleg azt az üzenetet akarjuk közvetíteni a gyermekeinknek, hogy a konfliktusok egyetlen kezelési módja a megnyúzás, felkoncolás, legyilkolás? Mert szerintem nem.

★★★★★★★☆☆☆ (7/10)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése