MINIKRITIKA | Emma Sayle: A maszk mögött

Egy ​hírhedt klub, ahol a titkos partik vadabbak, mint A szürke ötven árnyalata… 
Egy hely, ahol az elegáns álarcok mögé rejtőzve szabadon engedheted legtitkosabb vágyaidat… Orgiák, ahol a nők irányítanak…
Emma Sayle átlagos lány: szerető otthonban nevelkedett, boldog gyermekkora volt, és állandó barátja van. Saját vállalkozását irányítja: partikat szervez. Ám Emmának van egy mocskos kis titka: ezek a partik nem szokványos összejövetelek. Dekadensek, hedonisták, és titkos helyszíneken kerülnek megrendezésre; ezek a partik a vágy és bujaság világába invitálnak, és a nők öröme áll a középpontjukban. Ezeken a partikon bármi megtörténhet.
Míg maga Emma szigorúan távol marad az események sűrűjétől, izgatottan látja, hogy minden egyes éjszaka vadabb, extravagánsabb és népszerűbb, mint az előző. Az már biztos, hogy jóhírét kockáztatnia kifizetődött. Ám minden változni kezd – és a következmények katasztrofálisak is lehetnek. Emma ugyanis megtudja, hogy a barátja megcsalja egy klubtaggal. Az élete kezd darabokra hullani… A szenvedély és gátlástalan bujaság örvényében van-e még remény, hogy egy napon rátalál az igazira?
Emma Sayle, a jó családból való úri lány, aki Katalin hercegnével járt egy iskolába, ebben a könyvében őszintén vall arról, hogyan hozta létre Nagy Britannia egyik legnépszerűbb erotikus klubját.



Hát ez valami fájdalmas volt. Nagy reményeket fűztem hozzá, érdekelnek az ilyen történetek, főleg, mert önéletrajzi könyvről van szó. Viszont meg is mutatkozott az ilyen könyvek buktatója, vagyis hogy attól, hogy valakinek érdekes élete van, lehet, hogy az íráshoz annyi tehetsége van, hogy még egy krumpli is jobb könyvet tud írni nála. Emma Sayle esetében pontosan ez a helyzet.

Mert a téma érdekes, és izgalmas. Nagyon is. Nagyon erőteljesen kezd, bemutatja a Killingg Kittens klub szabályait, amik nagyon tetszettek, és ezután egyből egy őrült parti közepébe csöppenünk. Viszont itt a könyv el is érte a csúcspontot, és innen csak lefelé vezetett az út. Össze-vissza ugrált az időben, nem magyarázott meg semmit, csak homályos utalásokat kaptunk, és olyan szinten unalmas és vontatott volt, hogy 30-40 oldalakat lapoztam át, és  semmiről nem maradtam le.

★★☆☆☆☆☆☆☆☆ (2/10)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése