Azt hiszed, hogy a barátodnak viszonya van – kisétálsz az életéből, vagy felveszed a harcot? És ha ez utóbbit választod, meddig vagy hajlandó elmenni, hogy biztosítsd magadnak a „boldogan éltek, amíg meg nem haltak” lehetőségét? Mia azt hiszi, hogy Pete mellett a „Nagy Ő” utáni kutatása véget ért. Amíg egy éjszaka, útban a konyhába egy pohár vízért, meg nem botlik Pete telefonjában. Elolvas egy SMS-t, amelytől megfagy a vére. Minden, ami benne van – a hangvétele, a csókok a végén, Pete mellébeszélése a küldő, „Liz” személyével kapcsolatban – kétségbeejtő, és Mia szeméről hirtelen lehullik a fátyol. Ideje, hogy beszálljon a játékba, és mivel a kapcsolatáért veszi fel a harcot, még a csalárdság képességét is felfedezi magában, amelyről addig sejtelme sem volt. Hiszen amikor a „boldogan éltek, amíg meg nem haltak” a tét, bármilyen rendelkezésünkre álló fegyverrel fair a játék – vagy talán mégsem?
Amíg egy raktári kérésre vártam, és a könyveket nézegettem a könyvtárban, belebotlottam ebbe a könyvbe, és megtetszett a címe. De már megtanulhattam volna, hogy az ilyen random könyvtári könyvekkel sosem járok jól.
Nem arról van szó, hogy rossz könyv volt, de jó sem volt. Végig untam magam, az írónő fogalmazásmódja sem tetszett, és igazából már az elején zavaros volt, hogy mégis mit akar mondani. Sajnálom, pedig ebből egy sokkal ütősebb történetet ki lehetett volna hozni.
★★★☆☆☆☆☆☆☆ (3/10)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése