Akár a srác anyja is lehetne.
Alice mindig is fiatalabbnak látszott a koránál, még őszülő hajjal és lompos New Jersey-i háziasszony-megjelenésével is. Most, hogy a férje lelépett, a lánya pedig már felnőtt ember, Alice-nek égető szüksége támad egy teljesen új életre. Így aztán hagyja, hogy szilveszter estéjén a legjobb barátnője, Maggie, a menő New York-i művész átalakítsa külsejét. A csodatévő hajfestéknek és szűk farmernek köszönhetően Alice hamarosan tényleg fiatalnak látszik, ahogy az egy manhattani bárban eltöltött éjszaka során is bebizonyosodik. Éjfélkor egy olyan sráccal csókolózik össze, aki még pólyás baba volt, amikor ő már középiskolába járt.
Olyan remekül szórakozik, hogy fütyül mindenre.
Alice-t a Joshnak beadott ártatlan kis hazugság arra a gondolatra csábítja, hogy ha senki sem firtatja a korát, akkor nem is kell elárulnia. Rögtön jelentkezik is egy állásra, amit egyszer futólag már betöltött, mielőtt főállású anyuka lett volna belőle – és meg is kapja. Josh időközben fülig belezúg Alice-be, aki egész egyszerűen sokkal dögösebb a korban hozzáillő csajoknál. Huszonkilenc éves körülinek taksálja – Alice pedig huszonkilenc éves kora óta, vagy talán életében először úgy érzi, hogy az élet rengeteg lehetőséget tartogat a számára. Sajnálatos módon az egyik ilyen lehetőség az, hogy le fog bukni.
Korábban, mikor megjelent, nem igazán figyeltem fel erre a könyvre, pedig mint most kiderült, az egyik kedvenc sorozatom, a Younger ez alapján készült. Így természetesen muszáj volt kézbe vennem, és akárcsak a sorozatot, ezt is nagyon szerettem.
A szereplők ugyanazok, mint a sorozatban, csak néhányuk neve lett felcserélve: a sorozatbeli Liza könyvbéli neve Alice, míg Dianából Teri, Caitlinből pedig Diana. Ez nem volt zavaró, de örülök, hogy a főbb szereplők a könyvben is megjelentek. Először írnék magáról a könyvről, aztán pedig a sorozattal való hasonlóságokról és különbségekről.
A könyv alapötlete nagyon tetszett, vagyis hogy egy kiégett, frissen elvált kertvárosi anyuka problémáit ismerhetjük meg, aki nem talál munkát, mert eddig háztartásbeliként élt. Tetszett, hogy ott volt neki Maggie, a szingli, leszbikus barátnő, akire támaszkodhatott és aki felvetett, hogy adja ki magát fiatalabbnak. Az átváltoztatás így a könyvben is nagyon átjött, hiába nem láttuk képileg, mint a sorozatban. Tetszett az immár huszonéves Alice hozzáállása az élethez, hogy igyekezett beleélni magát a szerepbe.
A könyv és a sorozat összehasonlítása (enyhe spoilereket tartalmazhat mind a könyvre, mind a sorozatra vonatkozóan:
Először is a szereplők:
- Alice/Liza: a könyvbeli Alice kicsit merevebb, kicsit nehezebben alkalmazkodik az új életéhez, viszont tetszett, hogy amint sikerült alkalmazkodnia, megragadott minden lehetőséget, ami az útjába került.
- Maggie: a könyvben és a sorozatban egyaránt kedvenc szereplő lett. A könyvben szimpatikusabb, nem a leszbikusság és a művészet határozza meg, hanem inkább az, hogy szeretne gyereket. Ez nagyon tetszett, mert több szempontból is hátrányos helyzetből indult (leszbikus, 40-es, egyedülálló, művész) az örökbefogadásnál.
- Josh: a könyvben szimpatikusabb, nem akad ki minden apróságon, nagyon elfogadó.
- Teri/Diana: nagyon ellenszenves, önző és goromba a könyvben. A sorozatban is ilyen az elején, aztán meg lehet szeretni.
- Lindsay/Kelsey: a sorozatban egy erős, tudatos női karakter, a könyvben egy buta liba.
- Thad: mind a könyvben, mind a sorozatban egy p*cs.
- Diana/Caitlin: mindkettőben ellenszenves.
A cselekmény kicsit máshogy alakul a könyvben egyébként, kezdetnek a kiadó nem Empirical, hanem Gentility. A kiadói munkáról nem tudunk meg túl sokat, ez nem tetszett túlzottan, mert a sorozatban pont azt szeretem, hogy bevezetnek a könyvkiadás világába is. Végig csak a klasszikus irodalom reklámozásáról van szó, ez a rész nem volt túl érdekfeszítő. Charles karaktere kicsit hiányzott a könyvből az elején, de aztán rájöttem, hogy nem kell a szerelmi háromszög, ami így kialakult volna, és jó volt ez így.
Tetszett, hogy a könyvben Alice kicsit anyáskodóbb például Lindsay-vel, és az Alice és Josh közötti kapcsolat is jobb volt szerintem a könyvben, nem volt annyira túlbonyolítva. A végkifejlet nagyon tetszett, idáig még nem jutott el a sorozat, vagyis hogy mindenki számára kiderüljön Alice titka. Kicsit furcsa volt, hogy nem kapaszkodott a hazugságba körömszakadtáig, mint ahogy vártam volna, de teljesen rendben volt így is, mert érthető volt, hogy miért tálalt ki.
Összességében nekem a sorozat jobban tetszik, de örülök, hogy elolvastam a könyvet, mert az is nagyon tetszett. Egyetlen kivetnivalót találtam benne, de ez nem a könyv hibája, így emiatt nem pontozom le: a fordítás borzasztó. Olyan szavakat használ, mint: kujtorgott, fumigálni, bekurblizza, raplis. És ez nagyon irritáló.
Szereplők
Kedvenc idézetek
Ekkor megcsókolt, puhán, csak az ajkaival, újra és újra, mint azok a csókok, amikre felsőtagozatos koromból emlékeztem, mielőtt a szex mindent agyonbonyolított.
Maggie a „te hülye vagy” egyetemes nyelvén fújta ki ajkai közt a levegőt.
Tudtam, hogy ez durva volt, ahogy Diana mondaná. Viszont Maggie-vel még negyedikben megesküdtünk, hogy mindig elmondjuk egymásnak a Nagy Büdös Igazságot – az NBI-t –, még ha tudjuk is, hogy a másik hallani sem akar róla.
…a babák, akárcsak a tigriskölyök vagy a medvebocsok, imádni való, de félelmetes teremtmények, a legjobb messziről nézni őket. Üvegen át.
★★★★★★★★★★ (10/10)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése