MINIKRITIKA | J. A. Redmerski - Az örökké határa (A soha határa #2)


A fiú a hosszú utat választotta. A lány azt, amelyik sehová sem vezet. De a véletlen úgy hozta, hogy mind a kettő ugyanoda vitt…

Amikor minden darabokra hullik, a szerelem akkor is megmarad…

Camryn Bennett soha nem volt még boldogabb, mint most. Öt hónap telt el azóta, hogy egy távolsági buszon megismerkedett lelki társával, Andrew Parrish-sel – és nem az esküvő lesz az egyetlen különleges esemény az eljövendőkben. Camryn idegesen, mégis izgatottan várja, hogy leélhesse az életét Andrew-val – azzal a férfival, akiről a szíve mélyén tudja, hogy örökké szeretni fogja. Oly sok minden áll még előttük – mígnem váratlanul bekövetkezik a tragédia.


A Soha határa tipikusan egy olyan könyv, aminek szerintem hiba volt folytatást írni, mert önmagában tökéletesen megállta a helyét. Nagy kedvencem lett, és ezt az illúziót Az örökké határa szépen le is rombolta.

A könyv eleje nagyon tetszett, de aztán amikor bekövetkezett egy bizonyos fordulat, onnantól kezdve kínszenvedés volt az egész. Nem is bírtam végigolvasni, nagyon sajnálom, hogy amint Redmerski az első részben olyan szépen felépített, itt most le is romboltatott.

★★★☆☆☆☆☆☆☆ (3/10)