Mindy McGinnis Egyetlen kortyot sem című könyve minden szempontból egyedi - egy nagyon is valós, létező problémából alkotott disztópiát, és a legtöbb ilyen regénnyel szemben nincs benne túl sok romantika, sőt, szerelmi háromszög, uralkodó rezsim vagy egy teljesen átlagos fiatal lány, aki megmenti az egész világot. A különleges könyvhöz egy különleges író is tartozik, most vele készítettem interjút. :)
Jellemezd magad öt szóval!
Egy kicsit egyensúlyból kiesett, talán.
Mindig is író akartál lenni?
Igen, egész életemben!
Mi inspirálta az Egyetlen kortyot sem című könyvedet?Egyszer láttam egy Blue Gold (Kék Arany - a szerk.) című dokumentumfilmet, ami azt tárgyalta, hogyan vezet a túlnépesedés a vízkészlet drasztikus csökkenéséhez. Borzalmas volt belegondolni - mindannyiunknak szüksége van vízre, és ez egy olyan dolog, amit nem lehet előállítani. Úgy feküdtem le aludni ezután, hogy hálát mondtam a tóért, ami a kertemben van, és aznap éjjel azt álmodtam, hogy egy fiatal lányt tanítok meg, hogyan kell használni a puskát, hogy segíthessen megvédeni a tavamat. Felkeltem, és azt gondoltam: "Hé, épp írtam egy könyvet a fejemben!"
Elképzelhetőnek tartod, hogy a közeljövőben bekövetkezik a könyved fő eseménye, vagyis hogy az emberiség kifogy az ivóvízből, és emiatt világvégeközeli állapotok fognak uralkodni?
Abszolút elképzelhetőnek tartom. Ahogy említettem, egy dokumentumfilm ihlette a könyvet, és néhány város, mint például a brazíliai Sao Paolo már hasonló helyzetben van.
Miért döntöttél úgy, hogy szembemenve a megszokott, fiú-lány főszereplőkkel, te két nőt állítasz a középpontba?
Őszintén, nem kenyerem a romantika. Amikor tini voltam, nem olvastam romantikus regényeket, nem érdekeltek, és olyan tinikről akartam írni, akik hozzám hasonlóak.
Mi történne veled, ha a könyv eseményei bekövetkeznének a való életben is? Útra kelnél a bizonytalanság felé, mint Eli és családja, a saját vízkészleted felett őrködnél, mint Lynn és Anya, vagy valami más úton járnál?
Kérdés nélkül felmásznék a tetőmre egy puskával.
Lesz folytatása a sorozatnak, vagy megállsz két kötetnél?
Egyelőre csak két kötetes a sorozat, de ha valaha újra visszatérnék a sorozathoz, szívesen írnék egy előzménykötetet, ami még a víz elfogyása előtti életet mutatja be Stebbs és Anya tinikorából.
Mi a véleményed a magyar borítóról?
Szerintem nagyon király! (Bár az nem tetszik, hogy Lynn dereka teljesen csupasz. Ő nem venne fel ilyen ruhát.)
Dolgozol most valamin?
Igen! Néhány könyvem már megjelent itt Amerikában, mióta 2013-ban megjelent az Egyetlen kortyot sem. Több könyvem is megjelenik idén, de már 2018-ra is vannak tervek.
Szerinted hogyan lehetne felhívni a figyelmet arra, hogy a vízkészletünk rohamosan fogyatkozik, és egy nap teljesen el fog fogyni? Szerinted van olyan megoldás, ami meg tudná állítani ezt a problémát?
Szerintem ahogy a probléma egyre nagyobb és nyilvánvalóbb lesz, például itt Amerikában (Kaliforniában és Texasban voltak aszályok nemrégiben), az embernek MUSZÁJ lesz észrevenniük, hogy a probléma létezik. Őszintén remélem, hogy van megoldás, de az az igazság, hogy lassan, apró lépésekkel kellene kezdenünk: például hogy ne locsoljuk a füvet olyan gyakran, vagy hogy az éttermekben ne szolgáljanak fel automatikusan egy kancsó vizet, akár kérjük, akár nem.
Mennyire hasonlít a személyiséged Lynn-éhez?
Sok mindenben! De minden szereplőmben van egy kis darab belőlem - Stebbsben, Anyában, Lynnben, Lucyban... még Apában és a többi, gyűlölni való szereplőben is.
Lynn személyisége sokat fejlődik a könyvben. A történet elején kegyetlenül képes lelőni akárkit, aki a birtoka közelébe megy, mert a túlélés az elsődleges célja. De később barátokat szerez, és megnyílik a világ felé. Miért változott meg?
Szeretek erre úgy gondolni, hogy rájön, mi a különbség a túlélés és az ÉLET között. :)
Kapcsolódó linkek:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése