Rákbeteg felesége halála után dr. Lear, az özvegy tudós elkezdi kutatni a hosszú élet titkát, a betegségek és az öregedés ellenszerét. A hamarosan a hadsereg felügyelete alá kerülő kísérletsorozat eredményeként azonban a 12 kísérleti alany – minden emberi vonását elvesztve – félelmetes, gyilkos lénnyé alakul át. A kutatás utolsó fázisában a tudósnak szüksége van egy hatéves kislányra is, akit szintén beoltanak a kiszámíthatatlan hatású vírussal. Annak ellenére, hogy a Colorado-hegységbeli kísérleti telepet kommandósok őrzik, a kísérleti alanyok, azaz „fertőzöttek” kiszabadulnak. Senki és semmi nem állíthatja meg őket, a fertőzés egyre terjed, s mind több ember válik hozzájuk hasonló vérszomjas szörnyeteggé. Egyedül Amy, a hatéves kislány szervezete reagál másképpen a vírusra. A különös, világító lényekké átalakuló fertőzöttek az Egyesült Államok egész területét ellepik: már csak egy emberi közösség marad valahol Kaliforniában, melynek tagjai jól kiépített erődjük és harcosaik segítségével majd’ száz éven át megakadályozzák a fertőzöttek bejutását. A Kolónia lakói elszigetelten élnek a kaliforniai hegyekben, a régi, vírus előtti világot az idősek beszámolóiból vagy a Hosszú Portyákon látott romokból ismerik. Egy nap fura lány jelenik meg a Kolónia kapujában – Amy. Felbukkanása gyökeres változást hoz a Kolónia életében…
Justin Cronin A szabadulás című poszt-apokaliptikus látomása egy ezer évet átfogó trilógia első része.
A páratlan reklámkapánnyal beharangozott kötet megjelenését óriási várakozás előzte meg az USA-ban. Ennek megfelelően már a boltokba kerülésének hetében felkerült a New York Times bestsellerlistájára, ahol egészen a negyedik helyig jutott. A regény már megjelenése előtt bő másfél évvel nagy port kavart, ugyanis még kéziratban volt, amikor a megfilmesítés jogát példátlanul magas összegért megvásárolta a Fox 2000 filmstúdió. A feldolgozást a számos óriási sikerű filmet (Gladiátor, Amerikai gengszter, Szárnyas fejvadász, A nyolcadik utas a Halál stb.) jegyző Ridley Scott fogja rendezni.
Justin Cronin A szabadulás című poszt-apokaliptikus látomása egy ezer évet átfogó trilógia első része.
A páratlan reklámkapánnyal beharangozott kötet megjelenését óriási várakozás előzte meg az USA-ban. Ennek megfelelően már a boltokba kerülésének hetében felkerült a New York Times bestsellerlistájára, ahol egészen a negyedik helyig jutott. A regény már megjelenése előtt bő másfél évvel nagy port kavart, ugyanis még kéziratban volt, amikor a megfilmesítés jogát példátlanul magas összegért megvásárolta a Fox 2000 filmstúdió. A feldolgozást a számos óriási sikerű filmet (Gladiátor, Amerikai gengszter, Szárnyas fejvadász, A nyolcadik utas a Halál stb.) jegyző Ridley Scott fogja rendezni.
Ez a könyv annyira komplex, annyira brutálisan sok évet ölel át, hogy nagyon nehéz mindent megemlíteni és minden részletre kitérni. Bárcsak azt mondhatnám, hogy úgy ugrottam neki, mint egy hősies gladiátor, és nem ijedtem meg az iszonyatos terjedelmétől, 834 oldalnyi történettől. Nem. Igenis féltem, hogy mi lesz velem, hisz soha nem olvastam még ilyen vaskos könyvet. De jelentem, hogy kiálltam a próbát és sikerült! Elolvastam! És imádtam!!
Bele lehet fáradni egy-egy olyan horderejű könyvbe, mint A Szabadulás. A szereplők csak mennek és mennek éveken át, soha nem állnak meg, mindig történik valami, soha nem lehet nyugta az embernek. Számomra a Szabadulás az egyik legizgalmasabb és legegyedülállóbb olvasmány volt, amivel valaha is találkoztam. A könyv Cronin kislányának unszolására született, aki azt kérte a papájától, hogy írjon egy történetet, ahol egy kislány megmenti a világot. Az biztos, hogy nem olvasnám fel a gyermekeimnek, olyan félelmetes, de hála Istennek, és persze Cronin kislányának, megszületett ez a fenomenális könyv, aminek a súlya agyonnyom - gondolok itt mind a fizikai, mind a mondanivaló súlyára. :)
A történet, ahogy már mondtam, több időszakot ölel fel. Ugrál a jelen és a múlt, a "világvége" előtt és utáni állapot között, hogy teljes rálátásunk legyen a történetre. Végigjárhatjuk egy szigorúan őrzött fegyenc szamárlétráját a börtönben, aki épp az életfogytiglani börtönbüntetését tölti, átutazhatjuk a fél világot, harcolhatunk a Fertőzöttekkel, láthatunk csodákat, retteghetünk, félthetjük az életünket és megélhetünk minden egyes pillanatot a könyv főszereplőivel, ugyanis Cronin olyan fantasztikusan ír, hogy ahogy elkezded olvasni a könyvét, beszippant és el sem enged az utolsó oldalig.
Bevallom, rengeteget kellett jegyzetelnem olvasás közben, ugyanis annyi szereplő, családi kapcsolat, apró kis részlet volt ebben a könyvben, mint 6 másikban összesen. De nem bántam, mert életem egyik legnagyobb élménye volt, hogy elolvashattam ezt a könyvet, és már olvasom a folytatást, szóval nemsokára jövök arról is egy bejegyzéssel. :)
A szerpelők
Próbálok nem kihagyni senkit, nem biztos, hogy menni fog. :)
Mausami Patal
Amy Harper Bellafonte
Brad Wolgast
Lacy Antoinette Kudoto
Peter Jaxon
Theo Jaxon
Caleb (Tornacipő)
Galen Strauss
Lawrence Grey
Elton
Sarah
Michael
Alicia Donadio
Kedvenc idézetek
"– Menj… a… pokolba…
A sarok megint forgott egyet; Theo felvonított kínjában.
– Ez jó, Theo. Szerinted te hol vagy? Az új címed a pokol, barátom.
– Nem vagyok… a barátod – nyögte.
– Hát talán nem. Talán csak még nem. De az leszel. Előbb-utóbb az leszel. (…) Mert hiszed vagy sem, vannak még nálam is rosszabb dolgok – mondta a hang. – Szép álmokat, Theo."
"Hidd el, láttam már embereket elbaszott dolgokat csinálni."
"Így aztán a legnagyobb aggodalom talán az, hogy egy nap megérted, életedben mindez egyetlen dolog felé mutat: a vágyadra, hogy abbahagyd az aggódást."
"Neki, aki be tudott tölteni egy nyílpuskát egy másodpercen belül, és ki tudott lőni fél tucat nyilat alig öt másodperc alatt, és halálos pontossággal bele tudott találni tőrrel az érzékeny pontba, hat méterről, futtában, egy rossz napon, egy pár babacipőcske megkötése meghaladta a képességeit."
"Van egy pillanat, amikor a test egész egyszerűen eléri a korlátait,egy láthatatlan vonal, amin, ha egyszer átlépi az ember, már nem tud visszamenni."
"– Hány figyelemzavaros gyerek kell egy villanykörte becsavarásához?
– Nem tudom.
– „Hé, van kedvetek biciklizni?”"
"Nem tudom, maga hogy van vele, de én szívesen találkoznék az ük-ük-ükunokáimmal. És nem bánnám, ha még a századik születésnapomon is háromszáz méterre elüthetném a golflabdát, aztán hazamehetnék, és olyat szeretkezhetnék a feleségemmel, hogy utána egy hétig alig bírna járni."
"– A múltkor nem kellett a bilincs – mondta Carter.
– Bocsánat, elfelejtettünk szépen megkérni? – mondta a Csonttörő gonoszan vihogva. – Baszódj meg, Carter."
"– Takarodj!
Bill felnevetett, és megrázta a fejét, majd kortyolt egyet a whiskyből.
– Ez vicces – mondta. – Te mondod ezt nekem onnan, a padlóról?"
★★★★★★★★★★
(10/10)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése