Marissa Meyer - Cinder (Holdbéli Krónikák #1)

126 évvel a IV. világháború után emberek és kiborgok népesítik be Új Peking utcáit. A népességet halálos járvány tizedeli. Az űrből kegyetlen holdlakók figyelnek és várnak a megfelelő alkalomra… Senki sem sejti, hogy a Föld sorsa egyetlen lány kezében van… 
Cindert, a tizenhat éves kiborgot a társadalom nagy része technológiai tévedésnek tartja, mostohaanyja pedig ki nem állhatja. De a kiborglétnek is megvannak a maga előnyei: Cinder szinte mindent meg tud javítani (robotokat, lebegőjárműveket, sőt még a saját meghibásodott alkatrészeit is), ezért Új Peking legjobb műszerészének tartják. E hírnevének köszönheti azt is, hogy Kai herceg személyesen keresi fel, hogy hozza helyre meghibásodott androidját. A megbízás „nemzetbiztonsági ügy”. 

Vajon tényleg Cinder kezében van a Föld jövőjének kulcsa? Vagy a holdbéli királynőnek sikerül varázserejével és más fondorlatokkal meghódítania Kai herceget és vele az egész világot? A Holdbéli krónikák első könyve Hamupipőke klasszikus meséjét kombinálja a Terminátor és a Star Wars elemeivel. Az eredmény egy fantasztikus, magával ragadó történet.

Már egyszer nekifutottam a Cindernek 2013-ban, egy könyvtári példánnyal, de nem jutottam tovább az ötvenedik oldalnál - hogy miért? Egyrészt mert lassan haladtam vele, és lejárt a kölcsönzési idő, másrészt annyira nem is fogott meg sem a történet, sem a borító - Új-Peking és kiborgok? Köszi, de nem. Meg aztán nem igazán szeretek beleszeretni egy könyvbe, ami egy sorozat első része, de nem jelenik meg a többi kötet (lásd Tiszták). Így amikor megláttam, hogy a rajongók kierőszakolták a második részt, elgondolkodtam, hogy még egy esélyt adok neki. És aztán jött ez a csodálatos új borító és... *-* Igen, én az a fajta szánalmas ember vagyok, akinek a borító is teszi a könyvet, és ezzel a gyönyörűséggel szívesebben olvastam el, mint a régi, cipős változattal. Na de ennyit az előzményekről. :)

A Cinder története Új-Pekingben, a Negyedik Világháború után játszódik, ahol egy kíméletlen betegség, a pestis pusztít. Szerintem ez egy nagyon érdekes keveredése a múltnak és jövőnek, ami bizonyítja, hogy a nagy fejlődések is okozhatnak károkat, és hogy nem törvényszerű, hogy több ezer év elteltével kiirtható minden rossz a világból. A történet főszereplője Cinder, aki részben kiborg, részben ember, és ez elég sok bonyodalmat szül, de nagyon élveztem olvasni az erre vonatkozó részeket. Már körülbelül a könyv 60. oldalánál tudtam, hogy mi fog kiderülni a végén Cinderrel és Levanával kapcsolatban, de nagyon élveztem az utat, ami addig elvezetett, és az apró kis jeleket, amiket lehet, hogy nem vettem volna észre, ha nem jövök rá a nagy csavarra a végén.

Szeretem a tündérmesék modern adaptációit, eddig még nem olvastam olyat, ami ne tetszett volna (Cinder&Ella, Beastly, Cinder), és szerintem Marissa Meyer különösen erős adaptációt alkotott. Egyrészt ott vannak a klasszikus hamupipőkei motívumok, amik megjelennek: árva lány, gonosz mostoha, mostohatestvérek, bál, jóképű herceg; másrészt pedig utánanéztem, miről szól a Scarlet, majd a Cress (a sorozat következő két kötete) és örömmel nyugtáztam, hogy nem ragadunk le a Hamupipőke-sztorinál, hanem lesz itt még Piroska és a Farkas, valamint Aranyhaj feldolgozás is. Rendkívül egyedi ötlet!!

Nagyon nagyon imádtam a könyvet, és már alig várom, hogy olvashassam a következő részt is. Remélem ti is el fogjátok olvasni, mert csak ajánlani tudom. :)

Szereplők
Hiába játszódik Új-Pekingben, én képtelen voltam kínaiként/ázsiaiként elképzelni a szereplőket, nézzétek el nekem. :)

Kai

Linh Cinder

Linh Peony

Linh Pearl

Levana

Linh Adri


Kedvenc idézetek

"– A csizma vastagítja a bokádat. 
– Neked meg a fémlemezek vastagítják a bokádat! – vigyorgott Pearl önelégülten. – Azért vagy féltékeny, mert neked nincs ilyen kecses lábad – sóhajtott tettetett megértéssel. – Nagy kár, hogy soha nem is tudhatod meg, milyen jó érzés. 
– Örülök, hogy legalább egyvalamit találtál a testeden, ami kecses."

"Akár hiszed, akár nem, nagyon úgy fest a dolog, hogy megint műszaki jellegű problémáim adódtak. – Azzal előkapta a zsebmonitorját az övéből, és belepislantott. – Mert arra jutottam, hogy annak vajmi kevés a valószínűsége, hogy Új Peking legjobb hírű műszerészének problémái lehetnek az ő mobiljával, ezért kizárásos alapon csak az enyémmel lehet valami gond – magyarázta, aztán mosolyogva határozottan odacsapta a monitor sarkát az asztalhoz, majd újra megnézte a képernyőt, és nagyon sóhajtott. – Hiába. Még mindig semmi. Persze lehet, hogy szándékosan nem reagált az üzeneteimre."

"Az ő közelében lenni olyan érzés volt, mintha az embert egy olyan szűk szobába zárták volna, ahol pillanatok alatt elfogyhat az oxigén."

"– Igazán szomorú, hogy őfelsége épp most betegedett meg – mondta. 
Kai megragadta a kapaszkodót, és olyan erővel szorította, mintha a fényes fába akarná belefojtani a mérgét. 
– Miért, magának a jövő hónap jobban megfelelt volna?"


Értékelés: «««««««««« (10/10)

Kiadó: Alexandra
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 432
Sorozat: Holdbéli Krónikák
Sorozat előző része: -
Sorozat következő része: Scarlet
Eredeti cím: Cinder

A bejegyzés az Alexandra Kiadó jóvoltából jöhetett létre.

1 megjegyzés: