Holly Smale - Geek Girl - A lány, akit soha senki nem vett észre (Geek Girl #1)

Harriet Manners tudja, hogy egy macska fülében 32 izom van, hogy az egy napi járásra lévő hely 27 750 méter messze van, és azt is, hogy egy átlagember naponta 15 alkalommal nevet. Azzal is tisztában van, hogy a denevérek mindig bal irányba repülnek, ha előjönnek az üregükből, és hogy a dinamit egyik alkotóeleme a mogyoró. Azt viszont nem tudja, hogy vajon miért nem kedveli őt senki az iskolában. Így hát, amikor Harrietet felfedezi egy modellügynökség, megragadja a lehetőséget, hogy új emberré váljon. Még akkor is, ha ez azzal jár, hogy ellopja a legjobb barátja álmát, magára vonja ősellensége, Alexa haragját, és újra meg újra hülyét csináljon magából a pofátlanul jóképű modell, Nick előtt. És még akkor is, ha hazudnia kell azoknak, akiket a legjobban szeret. Bár ott van mellette segítőtársnak a mindig lelkes és izgatott apja, meg az überstréber zaklatója, Toby is, mégis egyik divatkatasztrófa követi a másikat, és Harriet lassan rájön, hogy a divat kulisszái között ugyanúgy nem találja a helyét, mint a hétköznapi világban. Vajon sikerül-e stréberből menő csajjá változnia, miután a régi élete szinte már darabokra hullott, vagy mindent elszúr az új életében is?

Nem gondoltam, hogy ennyire meg fogom szeretni ezt a könyvet, és egy nap alatt kivégzem, pedig pont ez történet. Már kicsit kinőttem az ifjúsági könyvekből, így nem vártam sokat tőle, de amit kaptam, az több volt, mint amiről valaha álmodoztam - egy vicces, romantikus, rettentő izgalmas regény teletűzdelve szerethetőbbnél szerethetőbb szereplőkkel és rettentő vicces jelenetekkel.

Mivel én magam is nagyjából a "geek" kategóriába sorolom magam, ezért nagyon könnyen tudtam azonosulni Harriettel. Én is imádom a random, indokolatlan tényeket, amik mások idegeire mennek (tudtátok, hogy a teheneknek van legjobb barátjuk?), és akármilyen furcsa, szeretek tanulni is. Harriet számomra nagyon szimpatikus, szerethető karakter, az egyik legegyedibb, legpéldaértékűbb hősnő az utóbbi olvasmányaimból.

A másik kedvenc szereplőm a könyvben Harriet apja volt, akinek minden megnyilvánulása hallatlanul vicces, sírva röhögős volt, és imádtam a párosukat Anabell-lel. Richard tipikus büszke apuka, aki a végletekig, akár hazugságok árán is támogatja egyetlen lányát, olyan igazi "apatigris" típus. És ez nagyon tetszett.

A többi szereplő, Toby, Nick, Alexa, Natalie, Wilbur és Yuka Ito is mind-mind kiforrott egyéniségek, egyikük sem szorult háttérbe, és mindegyikük feltűnéseit élveztem a könyvben. Rengeteg, szinte majdnem minden könyvnél az a probléma, hogy a szereplők idegesítőek, vagy éppen jelentéktelenek. De itt nem volt semmi ilyesmiről szó: Toby rettentő vicces volt a saját maga által is elismert stréberségével és zaklatásával; Nick rácáfolt a tipikus beképzelt szupermodell képére; Alexa megtestesítette egy személyben mindazt, amit csak "bullying"-nek hívunk, mégis egészen megkedveltem; Nathalie a tipikus csajos hisztijeivel nem annyira lopta be magát a szívembe, de ahogy kiállt Harriet mellett, az példaértékű; Wilbur a dilis kis beszédével imádnivaló volt; Yuka Ito pedig tipikus hidegvérű, belül mégis vajszívű nő.

Jó hír azoknak, akik szintén oda voltak a könyvért, hogy van folytatása is, méghozzá nem is egy, hanem három kötetben, amit reménykedjünk, hogy a regény magyar kiadója, a Manó Könyvek Kiadó meg fog majd jelentetni, mert nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én nagyon szeretnék még olvasni Harriet kalandjairól. :)

18065780 18665259 23296910

Szereplők

Harriet Manners

Natalie Gray

Alexa Roberts

Richard Manners

Annabel Manners

Yuka Ito

Nick

Toby

Wilbur

Kedvenc idézetek

"Nyugalmi állapotban az ember szíve átlagosan hatvanszor-kilencvenszer dobban percenként. A sündisznóé percenként 260-szor, ha egy helyben áll. És szerintem én most átváltoztam sündisznóvá."

"A létező legmodellesebb tekintetemmel nézek a lencsébe. 
Kis szünet után Ben felnéz. 
– Te meg mit csinálsz, Harriet? Mi ez az arckifejezés? 
Nyelek egyet. 
– Ez a modellarcom. 
– A mo… – mondja Ben zavartan, és a szemeit forgatja. – Neked eleve modellarcod van, Harriet. Nem kell úgy eltorzítanod, mintha székrekedéstől szenvednél."

"– Harriet? – hallom meg végül az aggódó kérdést, kopogást kíséretében. – Apu vagyok. Minden rendben, Kicsikém? 
– Valószínűleg úgy megbabonázta a saját szépsége, hogy nem tud elmozdulni a tükör elől – hallom Wilbur hangos suttogását. – Ugyanezen megyek keresztül minden reggel. Ezért szoktam késni."

"– És – folytatja Yuka, miközben újra engem figyel – mit gondolsz a divatról? 
Ezen pár másodpercig nagyon komolyan elgondolkodom. 
– Ezek csak ruhák – szólalok meg azután. Utána pedig a lehető legerősebben szorítom össze a számat, és képzeletben arcon pöckölöm magam a hüvelyk- és a mutatóujjammal. Ezek csak ruhák? Mi van velem? A divatipar legbefolyásosabb emberének azt mondani, hogy Ezek csak ruhák olyan, mintha Michelangelónak azt mondanám: Ezek csak rajzok. Vagy ha Mozartnak azt mondanám: Á, ez csak zongorázás."

"Az oktatás nagyon, nagyon fontos, igazam van? Főleg akkor, ha már oda a szépség, és az ember felszed néhány kilót. Mert mi más maradna akkor, ami értékes?"

"– Szóval, Alexa Roberts és Harriet Manners – kezdi Mr. Bott, miközben leül az asztalához és kecsesen a tábla felé tesz egy kézmozdulatot. – Mivel láthatóan mindkettőjüket lenyűgözte ez a szövegrészlet, bizonyára szívesen beszélnének arról, hogy mi a jelentősége Laertesnek a Hamletben. – Alexára néz. – Kérem, kezdje ön, Miss Roberts. 
– Nos… – hezitál Alexa. – Ő Ophelia bátyja, igaz? 
– Nem azt kértem, hogy a családfát mutassa be, Alexa. A fikcionális karakter irodalmi jelentőségére vagyok kíváncsi. 
Alexa láthatóan szenved. 
– Nos akkor, az irodalmi jelentőségéhez hozzátartozik, hogy Ophelia bátyja, igaz? Így van valaki, akivel együtt tud lógni. 
– Milyen kedves Shakespeare-től, hogy adott a fiktív Opheliának egy fiktív játszótársat, nehogy fiktíven unatkozni kezdjen. Az analitikai képességei lenyűgözőek, Alexa. El kellene küldenem magát Mrs. White-hoz, a Hetes Csoportba, és akkor az óra hátralévő részét azzal tölthetné, hogy megtanulja az ABC betűit. Tudja, hogy néz ki az A mint Alma, Alexa?"

"Tartozás = 3000 font 
Zsebpénz = 5 font hetente 
Ennyi idő kell ahhoz, hogy minden tartozásomat rendezzem = 600 hét = 11,1 év 
Ennyi idős leszek, mire megszabadulok a tartozástól = 26,11
Társalgásindító mondat, első opció: 
Apu? Annabel? Felfedezett egy modellügynökség, és van 3000 font tartozásom. Ó, és ki tudnátok mosni a farmeromat, léci? Hányásszaga van.
Társalgásindító mondat, második opció: 
Apu? Annabel? Van 3000 font tartozásom, és képzeljétek, felfedezett egy modellügynökség. Ó, és ki tudnátok mosni a farmeromat, léci? Coco Pops szaga van.
Társalgásindító mondat, harmadik opció: 
Apu? Annabel? Elköltözöm Mexikóba, és igen: ez egy bajusz rajtam."

"Körülbelül 13 914 291 404 láb van a világon (ezeknek többsége fedett állapotban, például nadrágban), és nekem épp az övébe kellett belekapaszkodnom?"

"Az anyukám meghalt. Általában ez az a pont, amikor az emberek zavartan néznek rám, és elkezdenek arról beszélni, hogy beborult az ég, meg hogy esőt jósoltak az időjárás-jelentésben. Mivel én háromnapos voltam, amikor meghalt, hiányolni őt olyan, mint egy regény szereplőjét szeretni. Valahogy sosem teljes az érzés."


★★★★★★★★★★ (10/10)

Kiadó: Manó Könyvek
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 352
Sorozat: Geek Girl
Sorozat előző része: -
Sorozat következő része: Model Misfit

Eredeti cím: Geek Girl


A bejegyzés a Manó Könyvek Kiadó jóvoltából jöhetett létre.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése