Boszorkányok pedig vannak
Engelsfors apró, festői kis város Svédországban. Az itteni középiskola elsősei között van hat lány, akik különböznek a többiektől. Semmi közös nincs bennük, csupán az, hogy mindegyikükben természetfeletti erő lakozik.
Épp hogy elkezdődött a tanév, amikor egy halott fiút találnak az iskola egyik mosdójában. Mindenki öngyilkosságra gyanakszik, kivéve a hat lányt. Egyedül ők sejtik az igazságot. Egyik éjjel, amikor a hold kísérteties vörös színre festi az eget, a lányok találkoznak a parkban. Maguk sem értik, mi vezette őket oda, csak azt tudják, szükségük van egymásra. Boszorkányok lettek. Egy ősi prófécia szerint kiválasztottak.
A rejtélyes gyilkosság óta a gimiben már élet vagy halál a tét. És a lányoknak még sok mindent meg kell tanulniuk saját erejükről is. Pedig fogytán az idő, mert valami vadászik rájuk, és ha nem találják meg, nem pusztítják el az ismeretlent, akkor ők halnak meg…
Kiállhatatlan szülők, iskolai gondok, barátság, szerelem, varázslat és halál tölti be az ifjúsági Engelsfors trilógia első kötetének lapjait.
A fiatal svéd szerzőpáros első közös könyve hihetetlen sikert aratott, és már huszonegy nyelven olvasható.
Ez a könyv már legalább két éve csücsül a polcomon, akkor kaptam a névnapomra, de eddig valahogy nem akaródzott hozzákezdenem a hatalmas terjedelme miatt. Így van ez velem, mindig berezelek, ha egy könyv hosszabb 300 oldalnál, pedig már számtalanszor bizonyítottam magamnak, hogy ha egy könyv kellően leköt, akkor nem számít, hány oldalas. Szeptember utolsó hetében betegen feküdtem itthon, és gondoltam, ennél jobb alkalom nem lesz, hogy elolvassam ezt a monstrumot. És még alá is becsültem magam, mert 3 nap alatt elolvastam.
Imádom a boszorkányos, misztikus könyveket és filmeket, valamiért vonz ez a téma, ezért már a fülszöveg elolvasása után tudtam, hogy ez nekem tuti fog tetszeni. És igazam volt, mert imádtam minden sorát. Sajnos viszont nincs meg a trilógia 2. és 3. része, és szerintem csak karácsonykor tudom őket beszerezni, úgyhogy addig szenvedhetek, mert nagyon izgulok, hogy mi sül ki a történetből.
Általában jobban szeretem a gyorsabb folyású, lendületes történeteket, és habár ez nem épp olyan volt, nem éreztem unalmasnak vagy túl lassúnak. Pont jó volt, mert hiába nem pörögtek úgy az események, hogy csak kapkodtam a fejemet, élveztem minden egyes szálat, amit összefont ez a nagyszerű írópáros. Nem is baj, hogy lassabban haladt a történet, mert így legalább jól megismerhettük a lányokat, családi hátterüket és az érzéseiket. De ettől függetlenül izgalomban sem volt hiány.
Az egyetlen, amit fel tudok hozni, mint negatív élmény a könyvvel kapcsolatban, az a fordítás. Benne maradtak olyan szavak, kifejezések, amik nagyon vagányan akarnak hangzani, hogy angolul szerepelnek, de simán le lehetett volna fordítani őket.
Szereplők
Minoo
Linnéa
Vanessa
Rebecka
Ida
Anna-Karin
Adriana Lopez
Nicolaus
Kedvenc idézetek
"Pusztán az a tény, hogy furcsa ruhákat hord, eleve öngyilkosjelöltnek mutatja őt Engelsfors szemében."
"Hány könyvet tarthat otthon az ember?"
"Én szeretni foglak, bármilyen butaságot is csinálsz. S ha valami nagy hibát követnél el, akkor is szeretnélek, s ha valaki bántani merészel, hát az utolsó csepp véremig harcolnék azért, hogy megvédjelek."
"Tényleg azt hiszed, hogy az emberek valódi jóslatokra kíváncsiak? – kérdezi Mona. – Boldogan szeretnének távozni innen. Hinni akarnak a jövőben."
"Ida valójában olyan szép, mint egy baba. Egy meglehetősen gonosz baba…"
★★★★★★★★★★ (10/10)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése