Victor Frankenstein, a szépreményű tudós ifjú elhatározza, hogy embert alkot a tudomány eszközeivel. Az eredmény irtózatos: torz teremtmény születik. A sorsára hagyott lény szenved a magánytól, a megalázottságtól, de műveli magát, szeretetre, megértésre vágyik, amit nem kap meg. Bosszút esküszik tehát, hogy számon kérje szörnyű sorsát teremtőjén… Mary Shelley, korának kiemelkedő tehetsége alig tizenhét évesen írja meg minden idők legeredetibb rémtörténetét, amelyből azóta számtalan világhírű filmadaptáció készült. A Frankenstein alapkérdései nem is lehetnének időszerűbbek:
Mindenható-e a tudomány? Teremthetünk-e embert, saját képünkre? Kell-e határt szabni a vágyainknak?
Mindenható-e a tudomány? Teremthetünk-e embert, saját képünkre? Kell-e határt szabni a vágyainknak?
Én és a könyv
Legelőször általános iskolában találkoztam Mary Shelley történetével, amikor angol órára el kellett olvasni a rövidített változatát angolul. Emlékszem, hogy erős érzelmeket váltott ki belőlem, és az évek során azóta többször is sort kerítettem arra, hogy időről időre elvesszek ebben a fantasztikus történetben, hiszen egyszerűen megunhatatlan.
És hogy hogy jutottunk el eddig a bejegyzésig? A napokban több olvasóm, illetve ismerősöm a figyelmembe ajánlotta az Antikvárium.hu blogversenyét, amelynek címe: Eltűnt könyvek nyomában. (A versenyről több információt a linkre kattintva találhattok. Dióhéjban: A versenyre benevezett bloggerek célja, illetve feladata egy-egy olyan könyvet ajánlani, amely már régen jelent meg, és sajnos már csak kevés helyen kapható - de szerencsére az ország legnagyobb online antikváriumában igen. :)) Hosszas gondolkodás után úgy döntöttem, hogy Mary Shelley Frankensteinjét választom, mivel szerintem mindenkinek el kellene olvasnia és ez remek lehetőséget adott arra, hogy ismét kézbe vegyem.
.png)
A történet
Szerintem valamilyen szinten mindenki ismeri Frankenstein történetét, ha nem is a könyv olvasása
által, de rengeteg tankönyvben, filmben, történetben említést tesznek a történetre. Az egyik legkortalanabb mű, amely hiába keletkezett a régi időkben, kérdései, etikai vonzatai mégis a mai napig érvényesek, kérdésesek és megválaszolatlanok. Mindenható-e a tudomány? Ez igen aktuális. Victor Frankenstein a tudomány minden eszközét felhasználja, hogy valami újat, valami extraordinálisat teremtsen, ám próbálkozása balul sül el. Elfogadható-e ez a tett, és az, hogy a teremtményét, amelyért felelősséggel tartozik, magára hagyja? Szerintem ez egy örök érvényű kérdés, amire a mai napig nincs egybehangzó válasz, ezért is maradhatott fent Mary Shelley műve még a mai napig is, mint kultikus társadalomkritika, etikai paradoxon. Úgy is mondhatnánk, hogy a Frankenstein a bibliai Teremtéstörténet újragondolása, feldolgozása - játszhat-e istent egy tudós, megteremtheti-e az élet új formáját, és magára hagyhatja-e, mint Isten az embereket a deista felfogás szerint? A könyvből kiderül!
És persze az örök érvényű kérdés: Victor Frankenstein volt a szörny, vagy az, amit megteremtett?
Filmadaptáció
Mint a legtöbb kultikus regényből, ebből is több filmfeldolgozás készül. Én személy szerint hármat láttam ezek közül - mindegyik más témában közelíti meg a történetet, de azt meg kell hagyni, hogy aki először a filmek egyikét látja, teljesen más elvárásokkal indul neki a könyvnek, és esetleg csalódhat. A Frankenstein inkább lélektani, mintsem horror-regény. Szerintem gyönyörűen bemutatja az események lelki vonzatát és nagyon súlyos kérdéseket boncolgat - aki igazi emberek boncolgatására, vérfürdőre és öldöklésre vágyik, inkább maradjon a filmnél.
Az első film, amit láttam, a klasszikus feldolgozás 1994-ből, olyan színészek közreműködésével, mint a világhírű Robert DeNiro és Helena Bonham Carter. Ez a film nem tér el a könyv cselekményétől, ám mégsem érte el a várt sikert.
A második film, az Én, Frankenstein egy modern feldolgozás, mindössze egy éve jelent meg. Nekem személy szerint nem lett a kedvencem, hiszen merőben eltér a tárgytól, és csak utalnak a konkrét történetre, nem pedig megélik azt.
A harmadik pedig egy animációs film, ami szintén új keletű. A mese címe Frankenweenie - Ebcsont beforr. Ez sem ragaszkodik az eredeti cselekményhez. A Tim Burton rendezte animációs film főszereplője Victor, aki a halott kiskutyáját támasztja fel. Érdekesen nyúl hozzá a történethez, szerintem egy nézést megér.
Kedvenc idézetek
Szerintem valamilyen szinten mindenki ismeri Frankenstein történetét, ha nem is a könyv olvasása
által, de rengeteg tankönyvben, filmben, történetben említést tesznek a történetre. Az egyik legkortalanabb mű, amely hiába keletkezett a régi időkben, kérdései, etikai vonzatai mégis a mai napig érvényesek, kérdésesek és megválaszolatlanok. Mindenható-e a tudomány? Ez igen aktuális. Victor Frankenstein a tudomány minden eszközét felhasználja, hogy valami újat, valami extraordinálisat teremtsen, ám próbálkozása balul sül el. Elfogadható-e ez a tett, és az, hogy a teremtményét, amelyért felelősséggel tartozik, magára hagyja? Szerintem ez egy örök érvényű kérdés, amire a mai napig nincs egybehangzó válasz, ezért is maradhatott fent Mary Shelley műve még a mai napig is, mint kultikus társadalomkritika, etikai paradoxon. Úgy is mondhatnánk, hogy a Frankenstein a bibliai Teremtéstörténet újragondolása, feldolgozása - játszhat-e istent egy tudós, megteremtheti-e az élet új formáját, és magára hagyhatja-e, mint Isten az embereket a deista felfogás szerint? A könyvből kiderül!
És persze az örök érvényű kérdés: Victor Frankenstein volt a szörny, vagy az, amit megteremtett?
Filmadaptáció
Mint a legtöbb kultikus regényből, ebből is több filmfeldolgozás készül. Én személy szerint hármat láttam ezek közül - mindegyik más témában közelíti meg a történetet, de azt meg kell hagyni, hogy aki először a filmek egyikét látja, teljesen más elvárásokkal indul neki a könyvnek, és esetleg csalódhat. A Frankenstein inkább lélektani, mintsem horror-regény. Szerintem gyönyörűen bemutatja az események lelki vonzatát és nagyon súlyos kérdéseket boncolgat - aki igazi emberek boncolgatására, vérfürdőre és öldöklésre vágyik, inkább maradjon a filmnél.
Az első film, amit láttam, a klasszikus feldolgozás 1994-ből, olyan színészek közreműködésével, mint a világhírű Robert DeNiro és Helena Bonham Carter. Ez a film nem tér el a könyv cselekményétől, ám mégsem érte el a várt sikert.
A második film, az Én, Frankenstein egy modern feldolgozás, mindössze egy éve jelent meg. Nekem személy szerint nem lett a kedvencem, hiszen merőben eltér a tárgytól, és csak utalnak a konkrét történetre, nem pedig megélik azt.
A harmadik pedig egy animációs film, ami szintén új keletű. A mese címe Frankenweenie - Ebcsont beforr. Ez sem ragaszkodik az eredeti cselekményhez. A Tim Burton rendezte animációs film főszereplője Victor, aki a halott kiskutyáját támasztja fel. Érdekesen nyúl hozzá a történethez, szerintem egy nézést megér.
Kedvenc idézetek
"A tökéletességre törekvő embernek mindig meg kell őriznie derűjét és lelke békességét, sohasem szabad engednie, hogy nyugalmát megzavarja a szenvedély vagy a futó vágy. Nem hiszem, hogy a tudás kergetése kivétel lenne e szabály alól. Ha az ember olyan tanulmányoknak szenteli magát, amelyek érzelmeit elszegényítik, vagy elveszik az ízét az egyszerű örömöknek, amelyeket egyébként semmi sem zavarhat meg, akkor e tanulmányok bizonyára törvénytelenek, azaz ellentmondanak az emberi természetnek. Ha e szabályt mindig figyelembe vették volna, ha senki se adta volna a fejét olyasmire, ami feldúlja családi érzéseinek békességét, Görögország se került volna soha rabszolgasorba, Caesar megkímélhette volna hazáját, Amerikát lépésről lépésre fedezhették volna fel, s nem pusztultak volna el Mexikó és Peru ősi birodalmai."
"Az életet és halált eddig sérthetetlen határvonalnak láttam, most meg elsőként én leszek az, aki áttöri, s ennek nyomán beözönlik a fény a sötétség honába."
"A Sátánnak vannak társai, ördögcimborái, akik csodálják és bátorítják, de én, én magányos vagyok, és iszonyodnak tőlem!"
"Régebben a rosszról és az igazságtalanságról szóló beszámolókat úgy hallgattam, mintha könyvben olvasnám, mintha régi időkről szóló vagy kitalált mesék lennének. Legalábbis távolinak éreztem, amit könnyebb ésszel felfogni, mint elképzelni. De most meglátogatott minket a nyomorúság, és minden embert vérszomjas szörnyetegnek látok. Tudom biztosan, igazságtalan vagyok."
"[…] nem lehetett úgy ránézni, hogy az ember meg ne lássa benne a kivételes fajtát, az ég küldte lényt, aki minden vonásán ott viseli a menny bélyegét."
"Az életet és halált eddig sérthetetlen határvonalnak láttam, most meg elsőként én leszek az, aki áttöri, s ennek nyomán beözönlik a fény a sötétség honába."
"A Sátánnak vannak társai, ördögcimborái, akik csodálják és bátorítják, de én, én magányos vagyok, és iszonyodnak tőlem!"
"Régebben a rosszról és az igazságtalanságról szóló beszámolókat úgy hallgattam, mintha könyvben olvasnám, mintha régi időkről szóló vagy kitalált mesék lennének. Legalábbis távolinak éreztem, amit könnyebb ésszel felfogni, mint elképzelni. De most meglátogatott minket a nyomorúság, és minden embert vérszomjas szörnyetegnek látok. Tudom biztosan, igazságtalan vagyok."
"[…] nem lehetett úgy ránézni, hogy az ember meg ne lássa benne a kivételes fajtát, az ég küldte lényt, aki minden vonásán ott viseli a menny bélyegét."
Frankenstein többféle szemszögből
Az olvasásnál fontos, hogy hogyan képzeljük el az adott szereplőt. Frankenstein szörnyét több ezer módon képzelte el az olvasóközönség. Ebből szemelgettem párat. Ti hogy képzeltétek el?
★★★★★★★★★★
(10/10)
A könyvet megrendelheted kedvező áron az antikvarium.hu weboldalán több, mint 28 városban ingyenes személyes átvétellel az alábbi linkre kattintva!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése