"Bennem minden karakterem ott él, a legkisebb mellékszereplőig." - Interjú Dora Craibannal.

Nemrégiben írtam egy tehetséges fiatal írónő, Dora Craiban Fénytörés című könyvéről, ma pedig az
írónőt kérdeztem önmagáról, az írásról és az előkészületben lévő regényéről.


Mit lehet tudni rólad? Mesélj egy kicsit magadról!

22 éves vagyok, és kétféle személyiséggel megáldott: az egyik énem őrült, sőt bohóc, azt is lehetne mondani, hogy egyenesen idióta, akit mindig megtalál a zűr, és sok hibát követ el, de ezt nem bánja. A másik énem sokat gondolkodós, világmegváltós, képes sokat egyedül lenni, és üzenni szeretne valamit egy-egy történet megírásával. 
 Honnan ered az írói álneved?
Tolkien professzor amiatt is az egyik példaképem, hogy egész élete során, már gyerekkorától kezdve dolgozott egy történeten, amit egyre jobban kibővített, színesített. Ebből lett Középfölde világa, amibe bele kell érteni a kitalált környezet földrajzi adottságait, a különböző népek nyelvét, és kultúráját is. Ha írói kitartás és következetesség, akkor Tolkien. Az egyik, általa kitalált nyelv a szürketündék nyelve, amin a „craban” szó hollót jelent. A holló az egyik kedvenc jelképem, motívumom, szimbólumom: igyekszem minden történetembe belecsempészni. Különlegesre, kicsit angolosra akartam venni a nevet, így lett crabanból craiban. Dora Craiban. Nem is olyan bonyolult, mi?
Szoktál a szabadidődben olvasni? Ha igen, milyen típusú könyveket szeretsz, illetve melyik a kedvenc könyved?
Sokat olvasok, de nem eleget. Életcélom, hogy a világ minden könyvét elolvassam, de hát, mint tudjuk, nem minden álom teljesül. Fantasyt olvasok, young adultot olvasok, new adultot olvasok, klasszikusokat olvasok, könyvet, könyvet, könyvet olvasok. Sajátságos perverzióm, hogy imádok lapozni. Könyvet lapozni. Maga a lapozás egy kész csoda számomra. (Mondtam, hogy őrült vagyok.) Kedvenc könyvet nehéz kiemelni, még kedvenc írót is az. Azt a könyvet választom, ami ötvözi a mitológia, a fantasy, a természet, a romantika és a mesteri cselekményszövés iránti imádatomat: A szilmarilok Tolkien professzortól.
Mindig is író akartál lenni? 
Nem. Azt tudtam, hogy valami olyasmivel szeretnék foglalkozni, aminek köze van
az irodalomhoz, mert kiskorom óta szerettem. 16 évesen jöttem rá, hogy lehet, hogy jó jel, ha én imádom megírni otthon a házi fogalmazásokat, és rendszerint ötöst kapok rájuk. Talán mást is írhatnék? Saját történetet? Úristen, ez eddig miért nem jutott eszembe?! 
A közeli környezeted (család, barátok) olvasta a könyveidet?
Olvasták. Az hat meg leginkább, hogy az idős nagymamám is olvassa a regényeimet. Apukám is, pedig nem igazán ő a célközönség. :) A barátok pedig nem csak, hogy olvassák, de a mai napig nem tudom, mi lenne velem meg az írással, ha ők nincsenek, és nem biztatnak a legrosszabb napokon is.
Honnan jött a Helena-trilógia alapötlete?
Zenehallgatás közben. Tulajdonképpen a legjobb ötleteim mindig zenehallgatás és/vagy hajlani kettőkor fellépő inszomnia állapotban jönnek. Szerettem volna egy veszélyes, de csábító női karaktert létrehozni, akinek a nőiessége és a gyilkolási vágya feltétlenül összekapcsolható a vad természettel. Ebbe kellett egy kis romantika, mert meg akartam szelídíteni ezt a lányt. A fantasy szál kapcsán a középkori boszorkányüldözésekhez nyúltam vissza, amit én nagyon a szívemen viselek, még a diplomamunkámat is erről a témáról írtam. Összegyúrtam egy romantikus krimi-fantasy történetbe azokat a dolgokat, amik 17-18 évesen érdekeltek, és azóta is izgatnak.
Könnyen tudsz azonosulni a könyv főszereplőjével, Helenával?
Helena egy pöppet pszichopata, de direkt akartam ilyenné tenni. Ami közös bennem és Helenában, az a természet imádat, bár ő egy kicsit túlzásba viszi, mert egyéniségét tekintve túlzásba is kell vinnie. Bennem minden karakterem ott él, a legkisebb mellékszereplőig. Ők egy-egy kis cafatka a lelkemből. Mindegyikükkel könnyen azonosulok, mert írás közben felnagyítom magamban azt a szeletkét, amiből az adott karakter született, és így egyszerűen találom ki, hogyan reagálna egyes helyzetekre.
Tervezed a trilógia harmadik részét?
Tervezem, és írom is. Sokszor ígértem már az olvasóimnak, hogy mikorra várható, de inkább felhagytam az ígéretekkel. Ha minden igaz, nyáron már lesz kész borító, karácsonyra pedig könyv. Én így tervezem. Aztán meglátjuk.
 
Az írónő eddig megjelent könyvei

Mesélj egy kicsit a blogregényedről, a Tükörlelkekről!
Évek óta motoszkál bennem egy magyar kisvárosban játszódó ifjúsági történet. Helena története nagyon elrugaszkodik a valóságtól, és én egy olyan műfajban is ki akartam próbálni magam, ami nemcsak hogy valószerű, hanem akár valós is lehetne, mintha csak itt zajlana az orrunk előtt. Téma, alaptörténet és mondanivaló szempontjából a magyar fiatalság kész aranybánya. Róluk akarok írni, és nekik akarok írni. Egyelőre két részesre tervezem a Tükörlelkeket. Az alap szituáció annyi, hogy van két gimnazista leányzó, akiket mindenki ismer a suliban, de igazából senki nem ismeri őket közelről. Ők ketten rettenetesen előítéletesek a másikkal szemben, és a párhuzamosan futó történetük csupán a felszín szintjén tud találkozni. Egy udvarias, szorgalmas mintadiák, és egy káromkodós, verekedős, lázadó csajszi nem is sejti, hogy hasonló problémáik vannak: egyikük sem tudja, mit kezdjen az életével.
Átlagosan mennyi ideig tart megírnod egy könyvet?
Nincs rá általános szabály. A Fénytörés első kéziratváltozatát fél év alatt hoztam össze, de a Tükörlelkek felét megírtam két hét alatt. És még mindig nincs kész, hónapokig nem tudtam folytatni, aztán nemrég megint előszedtem, és most szépen haladok vele. Az Interferencia döcögősen megy, de tudom, hogy azt a kéziratot úgy fogom befejezni, hogy két hétre elzárom magam a külvilágtól, csak legyen mellettem víz, laptop, zene, és akkor meglesz. 
Szoktál jegyzeteket készíteni?
Ez nálam úgy zajlik, hogy napközben (értsd: krumplipucolás, porszívózás, filmnézés, fogmosás, álmatlan forgolódás) eszembe jut egy jelenet, egy mondat, vagy egy felhasználható motívum, és azt azonnal lejegyzetelem. 5 éve írok komolyabban, ezalatt megtanultam, hogy bármi eszembe jut, le kell vázlatolnom. Legfeljebb felülírom majd egy jobb ötlettel, vagy nem használom fel. De ne vesszen semmi kárba. Véleményem szerint csak így lehet felépíteni egy cselekményt.
 Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
Befejezni a trilógiát, folytatni a Tükörlelkeket. Elkezdeni egy másik fantasy sorozatot, ami szintén alakulgat már egy ideje a fejemben. Népszerűsíteni az olvasást, főleg a fiatalok körében. Felhívni a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Világbékét teremteni. Egy csomószor megnézni a kedvenc bandáim koncertjeit. Ott lenni az olvasóimnak, ha baj van. Segíteni a fiatal írópalántáknak. Segíteni azoknak, akik szeretnék megvalósítani az álmaikat. Semmiség, ugye?
"... hogy ha valamire vinni akarod ebben az életben, akkor hagynod kell, hogy kiépüljön benned és uralkodjon rajtad a személyiséged. Önmagad, aki csak te vagy. Nem szabad másokat követned, mindenbe annyira kell csak belekóstolni, hogy összerakd a kirakóst, hogy rájöjj, ki is vagy valójában."  (Dora Craiban - Szabadesés)


Kapcsolódó linkek:

1 megjegyzés: