Robin Cook - Halálos kockázat

Dr. Edward Amstrong a nagyreményű, fiatal agykutató egy véletlen folytán milliárdokat érő molekulát fedez föl, egy új alkaloidot, a XXI. század ideggyógyszerének alapanyagát. A véletlen: a gyönyörű Kimberly Stewart, az 1962-es salemi boszorkányperek egyik áldozatának, Elizabeth Stewartnak a leszármazottja. Ő örökölte az ódon házat, ahol Elizabeth lakott, és ahol Edwarddal rábukkannak az új szer alapanyagára. Miközben Kimberly szinte megszállottként mindent meg akar tudni a tragikus sorsú Elizabeth-ről, Edward a kecsegtető milliárdok reményében úgy dönt, hogy először saját magán próbálja ki az új gyógyszert…Robin Cook mesterien vezeti el a tizenhetedik századi tömeghisztéria történetének szálait az új gyógyszer létrejöttének lenyűgözően izgalmas történetéhez. És eközben Salemben most, háromszázhat év múltán újra elszabadulni látszik a pokol…

Robin Cook neve nem volt ismeretlen számomra, mikor ezt a könyvet kézbe vettem, mert édesapám polcán számtalan könyve megtalálható, és mindig csak jókat hallottam a könyveiről. De eddig mégis féltem belekezdeni bármely könyvébe, mert az orvosi krimi, mint műfaj eléggé a komfortzónámon kívül esik. Tudniillik nem jeleskedek túlzottan a természettudományos tantárgyakban, más beállítottságú vagyok, így a biológiai és kémiai dolgoktól nagyon idegenkedek. És hogy akkor miért is olvastam el a Halálos kockázatot? Mert már a fülszöveg elolvasása után tudtam, hogy ez a könyv egy kicsit más, mint a többi Robin Cook könyv, aminek a fülszövegét olvastam. Mert nem csak egy orvosi témát boncolgat, hanem egy olyan kultuszt is, ami nagyon érdekel, ez pedig a boszorkányság, pontosabban a salemi boszorkányügy. Mindig is érdekelt ez a téma, így egyből ráharaptam erre a könyvre. És elmondhatom, hogy a megismerkedésem Robin Cook munkásságával olyan jóra sikerült, hogy biztos, hogy a jövőben fogok még olvasni tőle. Mert imádtam a Halálos kockázatot.

Először is nézzük a salemi boszorkány-témát: szerintem szinte mindenki hallott már erről az ügyről, de ha nem, akkor gyorsan összegezném egy wikipédiás idézettel. :)

A salemi boszorkányperek a 17. század végi gyarmati Amerikában folytak le, a Massachusetts állambeli Salem városában, a kor puritanizmusa, hiedelmei és félelmei által keltett tömeghisztéria kicsúcsosodásaként. A perek 19 ember felakasztásával, egy agyonzúzásával, és sokak bebörtönzésével zárultak.1692-ben Salem Village-ben (ma Danvers), egy Salem melletti faluban pár fiatal lány, köztük Abigail Williams, Ann Putnam, Betty Parris és Mary Warren, Susanna Walcott több környékbelit is megvádolt azzal, hogy rontást tett rájuk és megbabonázta őket, tehát nyilvánvalóan a Sátánnal szövetségben álló boszorkány. A kis közösség szerény körülmények között élt a hideg új-angliai télben, rettegve az indián betörésektől; lelkipásztoraik dörgedelmes szónoklatai minden héten a Sátán kísértéseiről és az ezek ellen védő szigorú erkölcsökről szóltak; nem csoda hát, hogy könnyen elhitték a lányok vádaskodásait. Ráadásul ebben az időszakban éppen kormányzója sem volt a területnek egy 1689-es lázadás eredményeképpen. A megvádoltakat felszólították, hogy vallják be, hogy boszorkányok (ez esetben földjüket, vagyonukat elkobozták), vagy felakasztják őket. 

Egy pár kép a salemi boszorkányügyről:

Szóval ez egy borzalmas téma, de nagyon sok ember fantáziáját birizgálja, hogy valójában mi állt ennek a tragédiának a hátterében, és hogy igazak voltak-e a vádak, amiket felhoztak a nők ellen. A történet főhőse, Kim rengeteget hallott már erről a témáról, mert az egyik őse, Elizabeth Stewart is a kivégzett boszorkányok között volt. A könyv boszorkányos szála arról szól, hogy Kim kinyomozza, miért titkolózik a családja ezzel az üggyel kapcsolatban és hogy mi történt pontosan Elizabeth-szel. Ez a nyomozás rendkívül izgalmas volt, imádtam az erre vonatkozó részeket, ahogy Kim régi papírokon és feljegyzéseken rágta át magát és szedegette össze a történet apró részleteit. A végkifejlet nagyon megdöbbentő volt, erre abszolút nem gondoltam volna. A történet háromnegyedében szitkozódtam, hogy Cook miért húzza idáig a bizonyíték felfedését, már nagyon kíváncsi voltam rá, de a végére érve örülök, hogy nem árulta el a legelején, mert kellett a teljes megértéshez mindaz a felvezetés, amit adott.

"A tudományért áldozatot kell hozni."

A történet másik szála egy cook-i regényhez hűen tudományos kérdéseket boncolgat. A tudományért hozott áldozatokról és arról szól, hogy hogyan vakíthat el egy korábban szerény tudóst egy hét számjegyű összeg. Remek példázat volt, és hiába egy kukkot sem értettem a tudományos magyarázatokból, nagyon élveztem.

Kimet nagyon megkedveltem a könyv során, nagyon sokat változott és tetszett, amikor félénk lányból magabiztos nővé vált, viszont Edwardot amennyire kedveltem az elején, annyira meggyűlöltem a könyv végére. Végül, úgy gondolom, azt kapta, amit megérdemelt, a társaival együtt.

A történet befejezését álmomban sem találtam volna ki, nagyon ütős lett, és rátette az i-re a pontot. Ez a regény szerintem tökéletes olvasmány mindenkinek, aki még csak most ismerkedik Robin Cook-kal, mert garantálom, hogy ezután még többet akartok majd olvasni tőle.

Szereplők

Kimberly Stewart

Stanton Lewis

Edward Armstrong

Kinnard

Eleanor

Kedvenc idézetek

"Ahogy a szájuk összeért, a szenvedély tüze elsöpörte minden gátlásukat, vad, érzéki ölelkezésben fonódtak össze."

"Sokféleképpen lehet rosszul bánni egy gyerekkel, hiszen a szülő kezében sokkal, de sokkal nagyobb hatalom van, mint a gyerekében."

"– Látom, milyen jóban vagytok Pufferrel – állapította meg Stanton. Edward kutyája árnyékként követte Kimet, amerre csak ment a konyhában. – Ezt nevezem! Amilyen undok kis dög! 

– Hogy én jóban vagyok Pufferrel? – kérdezte Kim, és furcsa grimaszt vágott hozzá. – Ne viccelj már! Nem képzeled, hogy miattam van itt? A hús szagát érzi."

"Azt mondják, róla találták ki a női rendőrvicceket, annyira buta."

"A gyógyszeripar elhitette velünk, hogy minden problémára van egy tabletta."

"– Lehet, hogy Edward Armstrong nem is akar milliomos lenni – szólalt meg végül. 

– Olyan nincs – mondta Stanton. – Mindenki milliomos akar lenni."

"Mindig apám lánya leszek."

★★★★★★★★★★ (10/10)

INFORMÁCIÓK:

Kiadó: Alexandra

Megjelenés éve: 2014

Oldalszám: 448

Eredeti cím: Acceptable Risk

A bejegyzés az Alexandra Kiadó jóvoltából jöhetett létre.