MINIKRITIKA | Ruta Sepetys: Kalitkába zárt álmok

1950-et írunk, és miközben New Orleans francia negyedében titkok fortyognak, a tizenhét éves Josie Moraine csendben szövögeti álmait. A helyiek között csak a bordélyban dolgozó prostituált anyjáról ismert Josie többet szeretne kicsikarni az életből, mint amit New Orleans kínálhat. Tervet kovácsol hát, hogy maga mögött hagyhassa a várost, de a negyedben történt rejtélyes haláleset olyan nyomozásba sodorja, ami próbára teszi az anyja, a lelkiismerete és a Conti Street rideg madámja, Willie Woodley iránti hűségét.

Ruta Sepetys magával ragadó jellemeket teremt, akárcsak a világon mindenütt nagy sikert aratott Árnyalatnyi remény című első regényében. A gazdag cselekményben titkok és hazugságok hálója szövődik, és a kísértő emlékeztető, hogy döntéseink sorsunkat alakítják.


Sokat vártam a könyvtől, aztán kicsit csalódás lett a vége. Tetszett a hangulata, az egész világ, amit Sepetys lefestett elénk, de sajnos én nagyon untam, úgy éreztem, hogy folyamatosan egy helyben állunk, nem haladunk sehová. Ezen kívül a borítót utálom, szerintem ritka csúnya sajnos. :(

★★★★★☆☆☆☆☆ (5/10)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése