Győri Dani tizenhat éves, kettesben él az anyjával, közepes tanuló egy közepes gimnáziumban, rajong a Barcelonáért, gitározik és mozgássérült, vagy ahogy ő hívja magát: nyomi. Egy rosszul sikerült iskolai program és egy hatalmas otthoni veszekedés után őrült ötlete támad: elemeli anyja hitelkártyáját, vásárol magának egy repülőjegyet, és péntek reggel az iskola helyett Münchenbe indul. Párizs, Amszterdam és Barcelona, egyetemi kampusz és autópályapihenő, bajor nemesi kastély és kolostor. Full extrás BMW és szakadt teherautó, zenészek, hackerek, örömlányok, deszkások.
Hihetetlenül örültem annak, hogy végre találtam egy olyan könyvet, ami mozgássérült főszereplőről szól, mert a téma elég közel áll hozzám és sajnos eddig egy ilyen történettel sem találkoztam. Így a könyv egyből repült a kívánságlistámra, és nem sokkal később a Tilos az Á kiadó jóvoltából kézbe is vehettem. Nem túlzás azt állítani, hogy le sem tudtam tenni.
A könyv szerintem nagyon valósághűen írja le a mozgássérültek érzéseit és mindennapi küzdelmeit, azt, hogy mennyire bosszantja őket, ha kevesebbnek nézik őket a többi embertársuknál vagy ha valamit nagyon szeretnének megtenni, de nem tehetik meg a helyzetükből adódóan. A családomban is volt hasonló helyzet, így nagyon közel éreztem magamhoz Dani gondolatait, és jó néhányszor meg is ríkatott a könyv.
Ebben a könyvben a szereplők személye adja az egyik pluszt, amitől egy könyv egyből kedvenccé avanzsál nálam. Dani szerethető főszereplő, emberfeletti lelki erővel és egy olyan személyiséggel, amit ezer közül megismer az ember. A barátai is nagyon színes egyéniségek, a kedvencem Lilla és Zsu lett. Hihetetlen az a támogatás, amit a barátai nyújtanak Daninak. Könnybe lábadt a szemem, mikor a két lány felcipelte a kerekesszéket a nem akadálymentesített vonatra, vagy amikor az osztálytársai teljes mellszélességgel kiálltak Dani mellett. De emellett nem csak tiszta rózsaszín volt az emberek elfogadása, hiszen megjelent a negatív pólus, az előítéletek és a szívatások oldala, ami nagyon valós és erős oldal volt szintén. A döntései ellenére Dani anyukáját, Ildikót is megkedveltem. Instagramon több olyan anyukát is követek, akiknek speciális nevelési igényű gyermeke van, és Ildikó is hozzájuk hasonlított: igazi anyatigris, aki az életét is feláldozná a fia boldogulásáért.
Aki ismer, tudja, mennyire szeretem azokat a típusú regényeket, amelyet először John Green műveiben ismertem meg, amikor a baráti társaság egy nagy kalandra indul. Itt egy kicsit megilletődtem, mikor kiderült, hogy nem a baráti társaság, csak Dani indul útnak, de így még jobb volt. Emberfeletti küzdelem volt, tele könnyekkel, nehézségekkel, de boldog pillanatokkal is. Tetszett, hogy az írónő mindenféle embertípust felsorakoztatott a történet során. Dani rengeteg embert ismert meg a kalandja során: drogosokat, örömlányokat, zenészeket, egy bohókás családot, egy fura franciát, egy amatőr színjátszó csoport erőszakos vezetőjét, elfogadó, ítélkező, kedves és kevésbé kedves embereket. Az utazás nagyon izgalmas volt, olyan csavarokkal, hogy csak kapkodtam a fejem, és tövig rágtam a körmöm, vajon mi lesz Dani következő kalandja. Egy szóval minden percét imádtam.
A befejezés számomra könnyfakasztó és gyönyörű, bár szomorú volt egyben. Örültem volna, hogy ha nem maradnak nyitott kérdések, ha látjuk, hogy oldódik meg a helyzet, de szerintem így is jó volt a lezárás, hiszen az életben sem minden világos és jól körülhatárolt.
Szereplők
Kedvenc idézetek
„Te miért nem vagy suliban?” „beteg vagyok” „ó… mi a baj?” „bioszdoga”
– Mielőtt elindultam, nem is gondoltam volna, hogy ennyi jó fej ember van a világon. (…) – Ja, de van néhány rohadék is. És ilyenkor jön a leves-szabály – magyarázott Panni. – Mi? – Ha van egy fazék levesed, és beledobsz egy darab szart, akkor egy fazék szar lesz az eredmény.
– Ideje lenne, hogy belásd, ez az ő története… – Az ő története? Tizenhét éve róla szól az életem! Feladtam érte az összes álmomat! – És? Jól érzed magad? Mert ha nem, akkor esetleg nem kellene kényszeríteni, hogy ő is feladja az övét.
– Te lenni nagyon ügyes nyomorék – bólintott elismerően, miközben gyújtást adott. „Neked meg a kurva édesanyád” – gondolta Dani.
INFORMÁCIÓK:
Kiadó: Tilos az Á
Oldalszám: 388
Megjelenés éve: 2016
Kedvenc szereplő: Dani, Zsu, Petra
Kedvenc jelenet: amikor Dani rátalált Petráékra
★★★★★★★★★★ (10/10)
A bejegyzés a Tilos az Á kiadó jóvoltából jöhetett létre.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése