A. M. Aranth - A liliom kora

A Város otthon, béke, biztonság.

Lily, amióta az eszét tudja, a Városban élt. A Város volt hazája, táplálója és élete. Egy nap azonban, amikor rejtélyes emberek rabolják el, rá kell döbbennie, hogy a mélyben a Város szörnyű titkokat rejt: az utcák kövei alatt, a dübörgő gőzgépeknél és kavargó csatornajáratoknál is mélyebben iszonyatos sötétség lapul, amellyel egyedül ő veheti fel a harcot.

Vincent mindent elvesztett. A lány, akiért az életét is odaadná, eltűnt. A nyomozás során a férfi mindennel és mindenkivel szembeszáll, hogy visszakaphassa – közben nem is sejti, hogy ellenségei már rég kivetették hálójukat, és minden lépés csak közelebb viszi a végzetéhez.

Közben megállíthatatlanul közeledik újév napja, egy új korszak hajnala, amikor a Város acél szíve lángra lobban és ünneplő embertömegek lepik el a ködlepte utcákat. És egyikük sem tudja, hogy közben éhes szempárok milliói, mint megannyi csillag pislognak a Városra a külső sötétségből.

Mert a Város már nem csak otthon és béke, hanem egy ősi, titkos háború frontvonala, amely egész világok sorsát dönti el.


Először is kezdjük a borítóval...hát az valami csodálatos. Nagyon jól visszaadja a történetnek azt a misztikus, rejtélyes jellegét a gomolygó köddel és az elmosódó épületekkel, a szereplők pedig szerintem nagyon jól el lettek találva, én is kb. így képzeltem el őket.


Azt tudni kell, hogy én még soha nem olvastam steampunk regényt - sőt, azt sem tudom, mi az a steampunk, bár egy pici fogalmam van róla. És tetszett.


Az alaptörténet nagyon izgalmas, nem tudtam volna kitalálni az elején, hogy mi fog történni. Nagyon tetszett a humor is, amit a szerző belevitt (ezt már ismerhetjük a Holdárnyék sorozat köteteiből), ez sokat dobott a regényen.

Egyetlen problémám volt a könyvvel, mégpedig az, hogy olyan rövid!! Szívesen olvastam volna még erről a nagyon érdekes világról, és bár lezárt történetet kaptunk, szívesen olvasnék folytatást is. :)

Szereplők

Lily

Vincent

Kedvenc idézetek

"Ha túlsokáig nézel farkasszemet a sötétséggel, azt hiszem, elkezdesz hozzá hasonlítani. Nálam tovább pedig még senki sem bámult a homályba."

"Fegyelem: mindenki tudja, mi a dolga, és teszi is azt. Rend: nem térünk el a működő dolgoktól, nem vétünk a törvény ellen. Éberség: ha valaki megteszi, őt és az általa vétett helyretesszük."

"A beszéd bonyolult. Az érzelmek bonyolultak. Igazság, hazugság, nem jó ezekkel foglalkozni. A matematikában nincs hazugság. Egy mindig is egyenlő lesz eggyel, ha nyolcból kivonok egyet, az hét, ha hozzáadok, akkor kilenc. (…) Ez mindig így volt és mindig így lesz, minden körülménytől függetlenül. Érti, milyen gyönyörű is a matematika, Vincent?"

"– Nem vagyok én harcos… 
– Akkor azzá fogsz válni."



INFORMÁCIÓK
Kiadó: Főnix Könyvműhely
Megjelenés éve: 2015
Oldalszám: 140


★★★★★★★★★★ (10/10)
A bejegyzés A. M. Aranth jóvoltából jöhetett létre.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése