„A klasszikus kínai irodalom regényszerű elbeszélésfolyamaiban vagy éppen novellisztikájában és komédiáiban temérdek szatirikus részletre, fejezetre és műre bukkanhatunk. Van azonban egy forma, amelyben a kínai szatirikus humor közvetlenül is megjelenik, ez pedig a vicc.”
Füzetünk ízelítőt nyújt négy kínai viccgyűjtemény gazdag anyagából.
„A kísértetekben való hit Kínában ősrégi, s nagyon sokáig tartotta magát, még a materialista filozófusok is hittek a létezésükben. Ám a régi kínaiak igen sajátosan "éltek együtt” a kísértetekkel: világuknak természetes szereplői voltak, s fölöttük az ember hatalommal rendelkezett. Még az isteneik is alá voltak rendelve – legalábbis a császári bürokráciának. Ha rossz volt a termés, a helyi hivatalnok is sokszor leromboltatta a gabonaisten templomát, s másikat építtetve mintegy másik istent „nevezett ki” a helyébe."
Nem igazán tetszett, nem voltak túl viccesek a viccek, a történetek pedig nem voltak félelmetesek.
★★☆☆☆☆☆☆☆☆ (2/10)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése