Ugrás a fő tartalomra

MINIKRITIKA | Robyn Schneider - Egy új élet reménye


A fiatal Ezra Faulkner hisz benne, hogy mindenkire vár egy tragikus fordulat – azután történik meg minden, ami igazán fontos. Az ő tragédiája nem sokáig várat magára: egyetlen pillanat, és a fiú mindent elveszít. Egy cserbenhagyó gázoló egy rendkívüli estén törte össze Ezra térdét, a sportkarrierjét és a társasági rangját. Így kerül Ezra a bálkirályjelöltek élmezőnyéből a kirekesztettek asztalához, és így találkozik Cassidy Thorpe-pal, az új lánnyal. Cassidy senkihez sem fogható Ezra eddigi ismerősei közül. Irigylésre méltó könnyedséggel veszi az akadályokat, ragyogóan intelligens, és feltartóztathatatlanul repíti magával Ezrát egy végtelen kalandra. Ám miközben Ezra fejest ugrik az új kihívásokba, az új barátságokba és az új szerelembe, megtanulja, hogy a könyvekhez hasonlóan vannak emberek is, akiket félre lehet érteni. Fel kell tennie magának a kérdést: ha már történt egy tragédia, amely olyan sok mindent elrabolt tőle, mit veszíthet, ha még ezzel nincsen vége a balszerencsének?

Szerintem ez engem nagyon rosszkor kapott el, vagy csak nagyobb elvárásokkal indultam neki, de egyáltalán nem tetszett. Tűkön ültem, mióta a Maxim bejelentette, hogy kiadják, és alig vártam, hogy megkaparinthassam, erre tessék.

Igazából nem tudtam végigolvasni, de lehet, hogy jó is lehetett volna. Viszont a stílusa, az ide-oda ugrálás az időben már az első pár oldalon és az összevisszaság, ami miatt nem is értettem, mit olvasok arra kényszerített, hogy inkább szenteljem az időmet jobb könyveknek. Pedig nagyon akartam szeretni. :(

(Egy csillag a jó kezdésnek és a szép gondolatoknak)

★☆☆☆☆☆☆☆☆☆ (1/10)

Megjegyzések