Olivia Lichtenstein - Mrs. Zsivago megfőzi a férfiakat

_____________
Ulpius-ház
2012
468 oldal

Nagy érdeklődéssel fogtam bele ebbe a könyvbe, ugyanis már a polcomon porosodik több, mint egy hónapja. Igazából nem azért vettem meg, mert annyira érdekelt, hanem mert hozzácsapva másik két könyvhöz fel tudtam használni a kuponomat a Líra webáruházában. De azért ha már megvettem, gondoltam, megér egy olvasást, és meg kell mondjam, hogy kellemesen csalódtam. Itthon töltött kényszerpihenőm alkalmával 2 nap alatt elolvastam, és alig tudtam letenni, egyszerűen magával ragadott. Na de nézzük csak, hogy miről is szól.

Fülszöveg: 

Chloe Zsivago, a sikeres pszichoterapeuta negyvenhárom éves, tizenhét éve él harmonikus házasságban Greggel. Jól szituáltak, két aranyos kamasz gyerekük van, kiterjedt baráti társaságuk, tehát panaszra nem lehet okuk. És mégis…

Chloéval valami nem stimmel. Miért érzi úgy, hogy valami hiányzik az életéből? Miért merül fel benne a kérdés újra meg újra, hogy: „Én már soha többé nem fekszem le más férfival?” Miért fogja el a kísértés, hogy rúgjon fel mindent, és kezdje újra az életét? Mert az nem elég indok az ilyen gondolatokra, hogy Greg úgy tréningezi a memóriáját, hogy elrejt tárgyakat – például a teáskannát a mosógépbe –, tesztelve magát, hogy vajon megtalálja-e. 

És akkor a kísértés testet ölt. Mégpedig Ivan alakjában. Hű, egy romantikus orosz… Ebből vajon mi sül ki? Egy szenvedélyes, izgalmas kapcsolat, egy végső, nagy tombolás, vagy…? Mert nézzük csak, mi történt például Zsivago doktorral. Vagy Anna Kareninával, ugye.

Szókimondó, szellemes, szexi regény, mely azt a fontos kérdést feszegeti, hogy hogyan tartsuk életben a szerelmet egy hosszú házasság során…

A könyv értékelése (helyenként) spoilereket tartalmazhat.

Ami (nagyon is) tetszett: 

• ● A vicces kis nevek, amiket Chloe a pácienseire aggatott (például Borongós Gina)
• ● A receptek minden fejezet elején. Igazán egyedülálló megoldás, ilyet igazából még egy könyvben sem láttam. Pár receptnél azt gondoltam: hmm, lehet egyszer előveszem ezt a könyvet, ha ebédet akarok főzni, és kipróbálok egyet az említett fogások közül. A leginkább mégis azok a receptek tetszettek, amelyek nem ételekhez kötődtek (pl.: "Nagyapám, Neeman-rabbi boldogházasság-receptje").Különleges, üde színfoltjai ezek a regénynek.
• ● Greg, a férj jellemrajza. Megtestesíti mindazt a különcséget, amelyet a feleségek az első években édesnek tartanak a férjeikben, végül mégis megunják.
• ● Az, hogy elrepített engem egy más kultúrába, más országokba, még ha a cselekmény egy helyszínen is játszódik. Megismerteti az olvasóval a zsidók világát, és eloszlat néhány téves feltevést velük kapcsolatban.

Ami viszont nem tetszett:

• ● Nem értem, hogy miért kellett ahhoz 17 év házasság, és a rengeteg páciens, akikkel találkozott, után pont egyetlen egy, hogy eszébe jusson Chloénak, hogy a házasság bizony az egyéjszakás kalandok végét jelenti?
• ● Valamiért engem érzékenyen érintenek ezek a házasságtöréses történetek, de ez persze nem róható fel a könyv számlájára, ugyanis én választottam, viszont...
• ● Számomra a könyv címe nem igazán fejezi ki a könyv valódi mondanivalóját, mármint jó, persze, főznek a könyvben, és vannak benne férfiak is, de mégis valamiért egy jobban testhezálló címet el tudnék képzelni.
• ● A borító sem igazán az én ízlésemnek való, persze bohókás és megjelennek rajta az ételek és egy Matjuska-baba is, az orosz szálat jelképezendő, de mégis...egyszerűen nem nagyon tetszik.

Összességében remek könyv, egyszerre romantikus és szórakoztató, a szereplők jelleme kiválóan ki van dolgozva, érdekes sztorit boncolgat, és azok a dolgok, amiket a nem tetszettek oszlopba soroltam is inkább nevezném szőrszálhasogatásnak, mint valódi, velős kritikának. Nehezemre esik rosszat mondani Olivia Lichtenstein debütáló könyvéről, csak ajánlani tudom mindenkinek, aki vigaszt keres egy megromlott házasság vagy csak a hétköznapok monotonsága elől. Szórakoztató, feldobta a napjaimat.

Értékelés: ★★★★★★★★★☆  (9/10)